2022. okt. 06. Szikora Tamás
Az elmúlt évtizedekben olyan érzése lehetett az embernek, mintha egy hullámvasúton utazna a magyar férfi labdarúgó válogatott, hiszen a sikeres időszakok után is jött egy-egy mélypont, most azonban tényleg úgy tűnt, mintha megtört volna valami. Nemzeti csapatunk bizonyíthatóan történelmet írt, mi pedig mutatjuk, hogy miben.
Mikor Marco Rossi átvette a magyar együttes irányítását abszolút nem volt könnyű helyzetben. Az olasz tréner ismerte a magyar közeget, sikerre vitte a Budapest Honvéd csapatát is, így jók voltak az előjelek, ám szinte a nulláról kellett megkezdeni az építkezést. Ennek oka főleg az volt, hogy a korábbi Eb-részvétel után eléggé szétestek a dolgok, ráadásul több olyan játékosra sem számíthatott már (főként korukból fakadóan), akik korábban stabil alapot tudtak adni a keret összeállításakor.
Bár a munkáját siker koronázta, hiszen a Nemzetek Ligája A jelű divíziója mellett az Európa-bajnoki szereplés is megvolt, a vb-selejtezőkön valami ismét nem stimmelt, így aligha lehettünk bizakodók, amikor kiderült, hogy a világelitből három ország is a mi csoportunkba került az NL legújabb kiírásakor. A szélirány végül megfordult, Angliát kétszer is legyőztük, Németország ellen is veretlenek maradtunk, így a négyes döntő sem volt elérhetetlen. Az erre való jogot végül az olaszok nyerték el, akik egyedüliként oda-vissza megvertek minket, ám a játék minőségét látva ott is hatalmas fejlődés volt megfigyelhető. Remélhetőleg ez tartható lesz a jövőben is, a 2022-es év azonban nem emiatt kerül be a történelemkönyvekbe.
Legyőzni Angliát
Tudván, hogy a világbajnoki selejtezőkön összejött velük egy döntetlen, természetesen az ember reménykedett a tisztes helytállásban, ám látva, ott mennyire dominánsak voltak, illetőleg nem elfelejtve azt, hogy az Európa-bajnoki ezüstérmesről volt szó, az emberek többsége aligha számolt arra, amit nyár elején történt. A magyar válogatott kétszer is legyőzte az angolokat, ezek közül pedig az idegenbeli találkozó marad valószínűleg örökre emlékezetes, miután 0-4 lett a vége a mi javunkra.
Ezzel több évtizedes szériákat sikerült lezárni negatív és pozitív értelemben egyaránt. Ami minket illet, döntetlent többször is sikerült összehozni az évek során, győzni viszont a június 4-én rendezett Budapesti siker előtt utoljára 1962-ben tudtunk, akkor 2-1-re egy világbajnoki csoportmérkőzés során. Ez tehát egy 60 éves átok vége volt, ellenfelünk viszont aligha lehet büszke arra, hogy egy 94 éves rekordjuk ért véget. A június közepén tőlünk elszenvedett négygólos vereségük előtt 1928-ban Skócia tudta őket megverni ennyivel, akkor 5-1 lett a vége, olyan pedig még sosem fordul elő az idei visszavágót megelőzően, hogy Anglia otthont úgy kapjon legalább négyet, hogy nem rúg egyet sem.
Németországot is sikerült meglepni
Itthon egy döntetlen is nagy eredmény volt, de arra tényleg senki sem számított, hogy mire beköszönt az ősz, a magyar válogatott ugyanolyan szinten tud maradni, mint néhány hónappal korábban. Ezt jól bizonyította a Németország elleni játék képe is, akárcsak az eredmény. A Lipcsében aratott 1-0-s győzelemmel egyrészt lehetőséget teremtettünk arra, hogy hosszú idő után ismét egy rangos nemzetközi tornán éremért küzdjünk, másfelől pedig az angolok elleni párharchoz hasonlóan itt is sorozatok szakadtak meg.
Ugyan ebben az évszázadban már egyszer legyőztük őket, a 2004-ben elért idegenbeli 2-0 csak egy felkészülési meccs volt, így tétmérkőzésen egészen 1954-ig kell visszamennünk. A képet persze némileg árnyalja, hogy akkor az országuk két részre volt szakadva, a magyar csapatnak viszont akkor azt az NSZK-t sikerült megverni egy vb-csoportmérkőzés keretein belül, melynek gyakorlatilag hivatalos jogutódja lett a mostani német válogatott, hiszen a szövetségük székhelye is Nyugat-Németországban volt található. Akkor Bázelben 8-3-ra nyertünk, az pedig már csak a sors furcsa fintora, hogy az Aranycsapat pont ettől az együttestől kapott ki a fináléban 3-2-re. Ami az NDK-t illeti, ellenük még az 1972-es olimpián is sikerült diadalmaskodni két góllal, az egységes Németország esetében viszont szintén egy ötkarikás játékokon, 1912-ben nyertünk 3-1-re Stockholmban. Érdemes azonban a jelenre is vetni egy pillantást, 2021 óta ugyanis veretlenek vagyunk ellenük, mivel az EB-n és most az NL-ben is játszottunk két döntetlent, a túloldalt viszont aligha boldogok, miután jelenlegi szövetségi kapitányukkal durván egy év alatt a mostani őszi volt az első vereségük.
(Képforrás: nemzetisport.hu)
