2021. máj. 13. Szikora Tamás
Az Európai Szuperliga ötlete rendesen felzavarta az állóvizet és nem sok hiányzott, hogy egy hosszas háború kezdődjön el. De vajon lenne értelme egy ilyen ötletnek?
Az Egyesült Államokban valahogy mindent másképp, mondhatni sajátosan csinálnak a sportokat tekintve. Az úgynevezett major ligák, mint például az NFL, az NBA, vagy éppen az MLB, mind-mind elég sajátos rendszerben rendezik meg a bajnokságukat.
Ezzel szemben legyen szó bármilyen ligáról az igazán népszerű sportágakat tekintve, teljesen másképp vannak berendezkedve a résztvevők. Ez különösképpen igaz a labdarúgásra, mely igazán mély történelmi tradíciókkal rendelkezik. Ami a bajnokságok és a kupasorozatok összetételét, vagy lebonyolítását illeti, beton biztosak az alapok, így elég nehéz bármilyen reformot összehozni.
Amíg ugyanis az USA-ban a major ligák talán legmeghatározóbb jellemzője, hogy zárt rendszerrel működnek, vagyis egy fix létszámmal üzemelnek, illetőleg nagy ritkán vesznek fel új tagokat, addig Európában más a helyzet. Bárki számára megvan a lehetőség, hogy odakerüljön a nagyok közé, már amennyiben a teljesítménye ezt indokolja, a nyílt rendszerben pedig osztályokra vannak osztva a csapatok általában.
A nagyobb kupasorozatokban, így tehát a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában is csak az kerülhet oda alanyi jogon, akik a top bajnokságokban is a legjobbak között végeztek az előző szezonban, a többiek pedig selejtezők révén kerültek oda. Mindez persze igazságosabban hangzik, de nem feltétlen annyira néző csalogató, mint ha mondjuk, egy fix mezőnyre kellene figyelnie a szurkolóknak.
Ez és persze az ebben rejlő anyagi lehetőségek motiválták Európa top csapatait abban, hogy álmodjanak egy merészet és kialakítsák az Európai Szuperligát. Hogy ez álom e vagy egyszer valósággá is válik, ez persze nagy talány.
Amerikai módra
12 csapat, három olasz (Milan, Inter, Juventus), három spanyol (Barcelona, Real Madrid, Atlético Madrid), illetőleg hat angol csapat (Arsenal, Manchester United, Manchester City, Chelsea, Tottenham, Liverpool) kooperációja volt az ESL, amivel szerették volna átformálni a kontinensen uralkodó jelenlegi rendszert.
A Szuperliga hasonló mederben folyt volna, mint ahogy odaát a major sportoknál van ez, a csapatok a saját maguk által kialakított rendszerben játszottak volna egymás, illetőleg azon öt csapat ellen, melyek selejtezőn keresztül kerülhettek volna be. Ezek után jött volna egy rájátszás, hasonlóan az amerikai társaikhoz.
A felsorolt együttesek így egyébként kiszálltak volna a BL-ből és az EL-ből, a saját nemzeti bajnokságaikat viszont nem szerették volna elhagyni. A probléma ezzel csak annyi volt, hogy sokaknak sok érdeke fűződik az említett európai kupákhoz, így a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek, sőt a nemzetközi szervezetek, így tehát az európai és a nemzetközi szövetségek (FIFA/UEFA) is kizárta volna őket és játékosaikat minden az ő égiszük alatt működő versenysorozatból.
A bombát ledobó csapatok részéről az volt az érvelés, hogy változásra van szüksége a labdarúgásnak, mi több, a top csapatok is szerették volna megtartani jelenlegi pozíciójukat, a jelenlegi sorozatokban viszont nem garantált a részvételük.
Nem úgy az USA-ban: ott ugyebár mivel zárt a liga, így nincsenek ilyen gondok, azonban egy ekkora forradalmi változást nem lehet egyik napról a másikra eszközölni. Ráadásul miután a csapatok elég gyorsan kihátráltak a FIFA és az UEFA által gyakorolt nyomás hatására, így gyaníthatóan inkább csak egy nagyobb közös erőfitogtatásról volt szó.
Egy elképzelt jövő
A major eseményeknél nem csak arról van szó, hogy más a lebonyolítás, tulajdonképpen a helyi labdarúgó liga (MLS) kivételével mindenhol működik egyfajta esélykiegyenlítő rendszer, ami a fizetések limitálásában és a játékosbörze képében jelenik meg. Ezt viszont az európai rendszerben integrálni kompromisszum nélkül gyakorlatilag lehetetlen.
A kupákat át lehet változtatni, a BL is többféle átalakuláson keresztül ment már és hamarosan ez ismét megtörténik. A 32 csapatos rendszert a 34 csapatos váltja fel, ráadásul a most megszokott négy csapatos csoportok is megszűnnek a főtábla elején. Valamit tehát átvesznek az amerikai módiból, de azért ez sem gyökeres változás.
Az persze még megoldást jelenthetne, ha mondjuk a szuperligát nem egész kontinensre vetítve rendeznék meg, hanem mondjuk régiókra bontva, így tehát a Premier League értéke is megnövekedhetne, ha nem csak Anglia, hanem egész Nagy-Britannia legjobbjai alakítanának egy közös szuper bajnokságot és esetleg olyanok legendák is csatlakoznának mint mondjuk Skóciából a Celtic.
Ahogy viszont mondani szokták, az anyag nem vész el csak átalakul. Látva a jelenlegi eseményeket, valószínűleg az ESL ötleteiből látunk majd viszont néhány dolgot a jövőben, akár a Bajnokok Ligája részeként.
