
2022. jún. 04. Diós Anita
Az Aggteleki Nemzeti Park, sőt, hazánk egyik legismertebb geológiai látványossága a Baradla-barlang, amely egy részben Szlovákiába is átnyúló barlangrendszer része.
Az Aggteleki Cseppkőbarlang (pontosabban a teljes Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjainak együttese) 1995 óta képezi az UNESCO Világörökség részét, és nemcsak páratlanul változatos geológiai formációi, de például jellegzetes élővilága miatt is figyelmet érdemel. A barlangokat hírhedten kedvelő denevérek mellett megtalálható itt számos pókfaj, a barlangi vakfutrinka, az aggteleki vakbolharák, illetve még számos más, főleg kisebb, puhatestű állat.
A közel 26 kilométer hosszú Baradla–Domica-barlangrendszer látogatására a nemzeti park többféle túralehetőséget is kínál, kezdve a bárki által könnyedén látogatható, lépcsős, kiépített szakaszok felkereséséről egészen a „vadabb”, fejlámpás kalandtúrákig.
A legelső írásos feljegyzés a barlangrendszerről 1549-ben keletkezett, amikor bizonyos Georg Wernher vetette papírra a barlang létezésének a tényét – azt azonban ekkor ő aligha sejtette, hogy a mérsékelt égöv leghosszabb cseppkődíszes, aktív patakkal rendelkező barlangrendszeréről van szó. Persze, a legtöbben nem a hossza miatt látogatják a barlangokat, hanem azért, mert a világon is egyedülálló, gazdag, díszes formavilágot alakított ki a természet ezekben a tágas üregekben.
S hogy milyen tágas is a barlang belseje, azt jól szemlélteti, hogy néhol a csarnokok magassága az ötven métert is eléri, míg az egyes csarnokok hossza akár kétszáz méter is lehet. A Libanon-csarnok például a maga 800 ezer légköbméterével különösen is impozáns, de a híres Óriások terme is több mint 400 ezer köbméteren tárja elénk a földalatti csodavilágát.
A turisták számára megkönnyíti a barlang szépségeinek befogadását a Vörös-tói Látogatóközpont, amelyet 2005-ben nyitottak meg Aggtelek és Jósvafő között, a Vörös-tói barlangbejáratnál. Innen – a Baradla-barlang leghosszabb, villanyvilágítással felszerelt szakaszán – másfél- kétórás barlangtúra indul egészen a jósvafői kijáratig, javarészt a Styx-patak medre mentén. Útba esik az Óriások terme, az ország legmagasabb, tizenkilenc méter magas állócseppköve – a Csillagvizsgáló –, illetve a Sárkányfej is.
Természetesen más túrák is rendszeresen vannak; az Aggteleki rövid túra egy kilométeren, illetve hatvan percen át tart, s a függő- állócseppkövek, cseppkőoszlopok, cseppkőzászlók sokasága mellett az egykor a barlangban meghúzódó ősemberek életének nyomait is fel lehet fedezni.
A Jósvafői rövid túra a jósvafői bejárattól indul, s oda is tart vissza. Ennek során tehát az oda-visszaúton 700 méternyi csodálható meg a barlangból, de ez is bőségesen elég ahhoz, hogy olyan páratlan látványosságokkal találják szembe magukat a látogatók, mint például a Krokodilszáj, a Hentesüzlet, a Tóparti kastély, majd végül az Óriások terme. A túra első részében egyébként cseppkövekkel kevésbé lehet találkozni, de már ekkor is különleges geológiai formációk figyelhetőek meg.