2022. jún. 07. Diós Anita
A macskák a világ leginkább kedvelt házi kedvencei közé tartoznak, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor bizony a kerttulajdonost nagyon kellemetlenül érinti egy-egy máshonnan odatévedő cica megjelenése. Bántani persze senki nem szeretné őket, de akadhat olyan helyzet, amikor valamit azért mégiscsak tenni kell.
A macskák mozgását nem könnyű korlátozni, így aztán könnyedén előfordulhat, hogy a környékről néhány (vagy akár több) macska éppen a mi telkünkön köt ki. Ez alapvetően talán még nem is lenne baj, de különösen a kisgyermekes családokban aggodalmat kelthet, lévén, a macskák sajnos kórokozók és élősködők terjesztői lehetnek, s előszeretettel használják alomnak a homokozót is. Mások a kertben élő, gyakran védett vadmadarakat próbálnák óvni a macskáktól, de akárhogy is, olyan megoldást kell találni, amely a macskák számára sem jelent kockázatot, vagy veszélyt.
A hatályos állatvédelmi törvény előírása szerint elvileg nem fordulhatna elő, hogy egy háziállat elhagyja gazdája telkét, azonban a való életben a macskákat csak költséges megoldásokkal, vagy lakásban tartva lehetne egy-egy adott helyre „zárni”, így lényegében mindennapos jelenség, hogy a cicák a környéken, sajnos gyakran akár az utakon kószálnak.
Azok a telektulajdonosok, akiket zavar a macskák jelenléte, fontos, hogy kíméletes, állatbarát módszerrel próbálják orvosolni a helyzetet!
A kisgyermekes családok jó, ha letakarható homokozót választanak, mert ez az egyik legbiztosabb módja annak, hogy a macska ne szennyezze be azt az ürülékével. Ha azonban emellett cél az is, hogy a cica ne legyen rendszeres látogató a kertben, az alábbi megoldásokkal, akár azokat ötvözve, többé-kevésbé érhető el siker.
A kerítések mellé érdemes zúzott követ helyezni fél-egy méteres szélességben, hiszen a macskák alapvetően inkább elkerülik az olyan talajt, amely puha mancsaik számára kellemetlen „tapintású”. Ettől a módszertől viszont aligha várhatunk biztos sikert, hiszen amint a macska meglát valami csalogatót a kertben (ami lehet akár csak egy madárka vagy repülő rovar is), könnyedén ráveheti magát, hogy a kényelmetlen talaj dacára mégis átkíváncsiskodjon.
Költséges, de biztos megoldás a kerítés felső részére szerelt villanypásztor. Ezt lehetőleg úgy állítsuk be, hogy ne „csípjen” túl nagyot, hiszen a cél nem az, hogy fájdalmat okozzunk a macskának, hanem az, hogy egy egyszeri kellemetlen élménnyel távol tartsuk őt. A lovaktól kezdve a szarvasmarhákon át egészen a juhokig vagy az állatkerti állatokig számos faj esetében alkalmazzák a villanypásztorokat, sőt, akár a vadkárok megelőzésére is használhatóak, azonban borsos áruk miatt nem mindenki engedheti meg magának. Ha mégis, érdemes olyan szetteket választani, amit kifejezetten kistestű kutyák, illetve macskák számára fejlesztettek ki, de éppenséggel akadnak olyan rendszerek is, amelyeket kifejezetten kerítések tetejére, macskák bent- vagy kinti tartására találtak ki. Minden esetben érdeklődjünk az eladónál vagy a webáruház üzemeltetőinél arról, hogy emberre és állatra biztonságos-e a kiszemelt rendszer. (Aki aggódna a villanypásztorok okozta esetleges fájdalom miatt, annak többszöri tapasztalatból elárulhatom, hogy még a lovak esetében használt rendszerek is inkább csak egy igen kellemetlen, egy-két pillanatig tartó „lüktetés” szerű élményben részesítik az óvatlan embert, így feltehetőleg a cica sem éli meg hatalmas sokként, ha az egyébként is kisebb erejű rendszer egy alkalommal picit „megcsípi”.)
Az ultrahangos riasztók is beválhatnak, azonban ezek nem fajspecifikusak, vagyis ha van saját kutya a kertben, őt ugyancsak zavarni fogja a készülék. Ezek a készülékek gyakran mozgásérzékelősek, és egy kisebb előkertet akár teljes egészében is le tudnak fedni. Előnyük, hogy sem fájdalmat, sem bármiféle sérülést nem okoznak az állatoknak. Hátrányuk, hogy – főleg egy nagyobb kert esetében – költséges a beszerzésük.
Megoldást kínálhatnak a macskariasztó sprayk is, amelyek valójában nem „riasztják”, hanem csak a számukra kellemetlen szagukkal távol tartják a cicákat. Ez ismét egy igen állatbarát eszköz, azonban a hatékonysága nem maradéktalan, és időről időre kiadást jelent a kerttulajdonos számára.
A természetes megoldások hívei a különböző „macskariasztó” növények telepítését is fontolóra vehetik, hiszen nemhogy nem ártanak velük, de az őshonos, sajnos gyakran egyre ritkuló beporzó rovarok számára is csemegét kínálhatnak. Az illatos gólyaorr, a macskajaj, a kerti ruta, a rozmaring, vagy éppen a francia levendula mind-mind kellemetlen illatanyagokat bocsátanak ki. Na, persze nem számunkra kellemetlent, hanem olyat, amelyet a cicák kerülnek el, ha tehetik. Az imént soroltak közül a rozmaring ízletes fűszernövény is, míg a levendula ennél is sokoldalúbban hasznosítható.
Szintén természetes, és nem kevésbé természetbarát megoldás, ha tüskés, tövises növényzetet telepítünk a kerítések mentén. Mivel ezek között sok olyan is akad, amely a madaraink számára kiváló élelemforrást jelent, így a hazai élővilágot is segíthetjük az ilyen növények telepítésével. A homoktövisek, tűztövisek, vadrózsák és magyalfélék, de az ágtövisekkel rendelkező kökény is nehezen átjárható a macskák számára.
A kertben esetlegesen kihelyezett madárodúkat is megvédhetjük a cicáktól, amennyiben a fa törzsére, amelyre kihelyeztük az odút, szúrós ágakat kötözünk. A kisgyermekes családok ellenben talán jobb, ha óvatosak az ilyen növények telepítésével és felhasználásával, legalább addig, amíg a gyerkőc nem elég nagy ahhoz, hogy biztonságosan távol lehessen tartani a tüskéktől és tövisektől…
A kerti öntözőrendszerek különösen a tavasztól őszig terjedő időszakban jelenthetnek megoldást a cicák látogatása ellen, noha csak ilyen célra talán nem ajánlatos az ivóvizet „pazarolni”. Ha viszont egyébként is rendszeresen öntözzük a gyepet, úgy megfontolandó egy rendszer telepítése.
A fentieken túl a macska távoltartásának legbiztosabb módja továbbra is az lehet, ha van a kertben egy kutya, de jobb nem is gondolni arra, hogy valaki csak ilyen célra szerezzen be egy négylábút. A kutyusról ugyanis akár több mint egy évtizeden át odaadóan kell majd gondoskodnia, mint társról, s nem, mint holmi „macskaűzőről”.
Lezárásként óva intenék mindenkit attól, élvefogó csapdával próbálkozzon, amelynek használata ugyan nem ütközik jogszabályba, de igen nagy stresszt okozhat a macskáknak nemcsak azáltal, hogy hirtelen lecsapódik mögöttük a menekülési útvonal, de azáltal is, hogy akár órák is eltelhetnek, mire észreveszi és kiengedi őket az eszközből annak használója.
