2021. okt. 15. Szűrös Ivett
Még mielőtt az ember elkezd eladó vagy bérelhető ingatlanok után kutatni, meg kell hoznia egy fontos döntést: kertes ház vagy inkább lakás az, ami az egyéni és/vagy családi igényeknek jobban megfelel.
A korábbiakban már foglalkoztunk a kertes ház előnyeivel és hátrányaival, a lakás mellett is sorakoztattunk érveket, most nézzük meg, mi szól ezen otthontípus ellen.
Nincs saját kert
A lakás hátrányainak felsorolásánál általában az elsők között szokás említeni a kert hiányát. És valóban. Bográcsozás, grillezés, napozás, kertészkedés. Többek között ezek a dolgok azok, amelyek egy családi házban lakó számára – idő, kedv és egyéb tényezők (pl.: időjárás) függvényében – bármikor megvalósíthatók. De nem csak pihenőnapokon, hanem reggelente indulás előtt, vagy épp egy stresszes munkanap után is jólesik az embernek egy kis időre kiülni a kertbe, hogy rendezze a gondolatait. A lakásban élőknek azért nehezebb dolga van, ha a szabadidejükben egy kis természetközeliségre vágynak. Sokaknak csak a közeli park marad, vagy esetleg egy kertes házban lakó rokonnál eltöltött néhány óra. Persze vannak olyanok is, akik az életvitelszerűen lakott lakás mellett megengedhetik maguknak egy nyaraló vagy egy telek fenntartását is.
Nehezebb megőrizni és védeni a privát szférát
Mind az épületen, mind a lakáson belül nehezebb megőrizni és védeni a privát szférát, mint egy kertes házban. Egyrészt ugyanis az embernek tartania kell a hallgatózó és pletykás szomszédoktól, így mindig meg kell gondolni, milyen hangerőn beszélget a másikkal, különösen akkor, ha személyes dolgokról van szó. De ugyanez igaz lehet lakáson belül is, például ha gipszkartonnal kettéválasztottak egy helyiséget, vagy ennek segítségével kialakítottak egy kis kuckót, az azért nem olyan, mint egy „rendes” válaszfal. Természetesen szükség esetén a hangszigetelés is megoldás lehet, ám mindez plusz költséggel is jár. Főként a régebben épült lakásokban az is gyakori, hogy a szobák egybenyílóak. Ez még bosszantóbb akkor, ha külön bejárat kialakítása egyáltalán nem lehetséges.
A zavartalan pihenés olykor csak álom
Aki csendre és nyugalomra vágyik, annak nem javasolt többlakásos társasházba költözni. Ugyanis még ha ő maga oda is figyel arra, hogy hangoskodással ne zavarja a többi lakót, attól még egyik-másik szomszéd lehet zajos. Persze itt most nem elsősorban a lakásfelújításból adódó zajokra gondolok, vagy épp arra, ha az egyik lakó összejövetelt tart. Ugyanis ezek nem mindennapos történések – legalábbis remélhetőleg. Azonban vannak olyanok, akik akarva-akaratlanul, de fittyet hánynak a békés együttélés szabályaira, és különféle zajhatásokkal napi szinten zavarják a szomszédokat. (Ilyen esetben érdemes utána nézni, hogy az aktuális szabályozás szerint mi számít csendháborításnak, illetve mit lehet ennek megszüntetése érdekében tenni.)
A bővítés csak ritkán lehetséges
Természetesen a bővítés nem teljesen kizárt lakások esetében sem, hiszen ez leginkább az adott ingatlan egyedi adottságaitól függ (pl.: ha tartozik hozzá közvetlen tetőtér => beépíthető-e vagy sem.) De ha bővítésre nincs is lehetőség, akár el lehet gondolkodni lakáson belüli “térnyerésen” is (pl.: galéria építése vagy válaszfal felhúzása révén). Természetesen bármely, a lakás eredeti alaprajzát módosító változtatás előtt utána kell nézni, hogy az adott tervhez szükség van-e valamilyen engedélyre, illetve az ingatlan szerkezeti adottságai lehetővé teszik-e a kivitelezést.
Ha nincs lift => a fel- és lejutás gondot okozhat némelyeknek
Ha az épületben nincs lift, különösen a kisgyermekes családok, az idősek és a mozgásukban korlátozottak számára igen megterhelő lehet feljutni az emeleti lakásukba, illetve lejönni onnan. De egy elromlott személyfelvonó, amelynek a javítása több napot igénybe vesz, úgyszintén kellemetlenséggel járhat azoknak, akiknek valamilyen okból gondot okoz a lépcsőzés.
Az adásvételi és a bérleti szerződés aláírását nem szabad elkapkodni. A saját igényeket össze kell vetni az egyes ingatlantípusok előnyeivel és hátrányaival, valamint a szóba jöhető objektumok egyedi adottságaival. Döntésképtelenség esetén ajánlott szakember (pl.: ingatlanszakértő) segítségét kérni.
