2021. máj. 07. Farkas-Csamangó Tekla
A zene régóta kíséri az emberiség napjait. Leletek bizonyítják, hogy a korai kultúrákban is nagy hangsúlyt fektettek a zenélésre. Része volt szertartásoknak, amik eszközt adtak elődeinknek arra, hogy például egy-egy vadászat sikeres legyen, hogy védelmet leljenek, hogy a föld – vagy éppen maguk az emberek – termékennyé váljanak. De mire képes még a zene?
Ma már nem hisszük, hogy zenés rituáléktól megeredne az eső, ám tényekkel támaszthatjuk alá a zene pozitív hatásait. Univerzális nyelvként éppúgy megdolgoztatja az agyat, mint egy jól célzott logikai fejtörő vagy kreativitást igénylő feladat. A két terület – a logika és a kreativitás – látszólag messze állnak egymástól, a zene mégis összekapcsolja őket. Ugyanis a ritmus, a dallam, az ismétlések és a variációk, az ének és a hangszerek hangjai agyunk számos területét egyszerre veszik igénybe.
Épp emiatt a zenetanulás növeli a memória kapacitását
A zenetanulás kortól és nemtől független. Hangszerekkel ismerkedni, énekelni, bármilyen életszakaszban jó döntés lehet. De kutatások szerint, minél korábban kezdjük, annál „fényesebbé” válik az agyunk. Hiszen élénkebbek lesznek az idegpályáink, több összeköttetés jön létre köztük. Gyorsabban fogunk gondolkodni, valamint a hosszú- és rövidtávú memóriánk is könnyebben teljesíti a hétköznapi, vagy akár az összetettebb kihívásokat is.
Gyógyító erővel hat
A zenének köszönhetően agyunk rugalmasabb lesz, így tovább marad fitt. Emellett csökkentheti a mentális betegségekre való hajlamot, illetve befolyásolja a gondolkodásmódunkat is. Ráadásul akkor sem kell elkeseredünk, ha nem tanultunk zenélni, mert zenehallgatással is hasonló eredmények érhetőek el.
Éppen ezért ma már terápiás célokra is használják a hangszereket, dallamokat. Zenével viselkedészavaros, szorongó emberek mindennapjai is színessé, gördülékenyebbé tehetők. Röviden megfogalmazva azért, mert a zene, mint eszköz, követhető ritmust és támaszt ad nekik. Ezen kívül agysérültek kezelésébe is bevonják a zenélést, hisz zene segítségével serkenthető a kommunikáció, és esély van rá, hogy hamarabb regenerálódnak az agysejtek.
Fejleszti az érzelmi intelligenciát és a kreativitást
Ha zene szól, működésbe lépnek az érzelmeink, a hormonjaink. Empatikusabbá válhatunk azáltal, hogy zenével erősítjük meg az adott hangulati állapotunkat. Ez összefüggést mutat az érzelmi intelligenciával és a kreativitással is, hiszen a zene szoros szálakkal fűződik az önkifejezéshez. Ezért van az, hogy gyakran az aktuális kedvünk határozza meg, mit hallgatunk vagy játszunk. Sokszor mélyebb tartalmakhoz jutunk el egy zenei darabon keresztül, mint szavakkal.
Legális drog
Vizsgálatok kimutatták, hogy a zene hatása közel áll a tudatmódosító szerekéhez, mivel agyunk jutalmazási rendszerét stimulálja, akár a drog vagy az alkohol. Viszont szerencsére nem olyan káros, mint az előbbiek. Erről korábban több internetes portál is beszámolt Anne Blood kutatása nyomán.
Megmozgatja a testet
Ezt olvasván biztosan a táncra gondolunk, hiszen a felcsendülő dallamokra rögvest járni kezd a lábunk és mozdul a testünk. Talán észre sem vesszük, és máris táncolunk. De az igazság az, hogy ha egyhelyben maradunk, akkor is kiválthat belőlünk fizikai aktivitáshoz hasonló reakciót a zene, mert az agyunk rögtön válaszol és szinte automatikusan, képzeletben is megtalálja a tánchoz, mozgáshoz vezető utat.
Gondolatokat ébreszt…
Mindannyiunk életébe mást és mást hoz a zene. Más dalokat hallgatunk, más hangszereket kedvelünk. Ahogy mi magunk sem vagyunk egyformák, úgy a zenéhez kötődő kapcsolatunk sem az. Viszont szinte biztos, hogy találunk közös pontot. Legalább egy olyan dalt, vagy eseményt, amikor a zene elragadt minket és meghatározó benyomást tett ránk. Így gondolatébresztővé is válhat. Ráadásul különböző nyelveket beszélő embereket is közelebb hozhat egymáshoz.
A zene sokrétűsége tehát vitathatatlan, bár arra a kérdésre, hogy: Zene nélkül mit érek én? – még a fent említettek tudatában is nehéz válaszolni. Kivéve persze, ha eszünkbe jut Máté Péter és az ő méltán híres alkotása.
