Örökölt sors – a transzgenerációs elmélet (könyvajánló)

2022. dec. 11. Lebán Csenge

Egyetlen ember sorsa sem érthető meg transzgenerációs szemlélet nélkül. Ha szeretnénk megszabadulni kínzó tüneteinktől, vagy megváltoztatni zavaró viselkedési és érzelmi mintáinkat, fel kell tárnunk a családunk múltját – vallja Orvos-Tóth Noémi, az Örökölt sors szerzője.

Éreztél már olyat, hogy megrekedtél az életutadon, de nem találod, hogy hol hibáztál? Próbálod megoldani a problémáidat, de valahogy mégsem tudsz a végére járni? Talán nem is gondolnád, de meglehet, hogy nehézségeid gyökereit a felmenőid életében kell keresned. Erről szól az Örökölt sors című könyv, ami a transzgenerációs elméletet vesézi ki rengeteg példával tarkítva a magyarázatokat.

Orvos-Tóth Noémi sorra veszi az ember élete során előforduló traumákat, kezdve a fogantatás pillanatától egészen az egyén haláláig. Nem is gondolnánk, hogy már öntudatlan magzat korunkban mennyi, de mennyi tényező befolyásolja későbbi életünket. Minden téma végén kérdéseket tesz fel, amelyekre mi magunk is válaszolhatunk, eközben pedig megismerhetjük saját tudatalatti traumáinkat is.

„Ahogy elkezdődött” címmel ellátott fejezetben megtudhatjuk, hogy az olyan körülmények, mint hogy kívánt/nem kívánt a gyermek, elégedettek-e a nemével, vagy éppen a testvérsorrend már annyira meghatározza sorsunkat, hogy azt el sem tudjuk képzelni. Hiszen gondoljunk csak bele, milyen hormonokat ad át az édesanya egy nem kívánt gyermeknek? És milyet egy várva vártnak? Felmerül bennünk a kérdés, vajon ugyanazon felmenőkkel rendelkező emberek, testvérpárok esetében hogyan történhet, hogy más sorsot örökölnek? Gondoljunk csak bele, hogy lehetne ugyanazokat az érzéseket átélni első, második, vagy sokadik gyermekkel való várandósság alatt? Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak más. Így történik az, hogy egy testvérpár különböző alapokat kap ugyanazoktól az ősöktől.

A történelem ismétli önmagát – hallhatjuk rengetegszer. Van, aki azt mondja, ez így van, mások nem értenek egyet. Az azonban biztos, hogy nagyon gyakran ugyanaz a trauma ismétlődik generációról generációra. A szülők, nagyszülők tudat alatt, félelmeikkel, hormonjaikkal, génjeikkel átadják traumáikat utódaiknak. Ezért lehet bántalmazó szülő, akit bántottak gyermekként, ezért nem sikerül kialakítani az emberi kapcsolatokat apának és fiának sem, és ezért válhat erőszak áldozatává a megerőszakolt édesanya lánya is a jövőben. Sok esetben még életkorban is megfigyelhető a párhuzam ős és utód közt, amint azonos problémáikat elszenvedik. Olyan ez, mint a menstruációs tulajdonságok, amiket a lány az anyjától, vagy a bizonyos korban kezdődő kopaszodás, amit a fiú pedig az apjától örököl. Ugyanígy örökítjük át traumáinkat, sorsunkat is.

Fény derül a családi titkok jelentőségére. Mit okozhat, amikor több generációs titkokat takargatnak a fiatalok elől? Hogy rombolódik le akaratlanul is a bizalom és a biztonság? Hogyan torzul el a valóság, amikor fény derül a sötét múltra? És mégis, hogyan nyer értelmet minden, amit eddig homály fedett?

Persze, az Örökölt sorsban arról is olvashatunk, hogyan formálhatjuk saját sorsunkat, hogyan vetkőzhetjük le magunkról őseink traumáit, és hogyan formálhatjuk a tragédiákat is pozitívan saját részünkké. Kitér a családkutatás fontosságára. Borzasztóan fontos, hogy örökségeink nyomába eredjük, és megtudjunk mindent, amit csak lehet. Kik voltak őseink? Milyen korban éltek, mi volt akkor a jellemző életforma? Mivel foglalkoztak? Hány gyermekük született, hány hunyt el és hány érte meg a felnőttkort? Mikor özvegyültek meg, meddig éltek, és miben haltak meg? Ez mind olyan információ, amik választ adhatnak saját problémáinkra is, és megismerésével elindulhatunk a lelki gyógyulás útján.