Minden nap buliznak a szomszédok, mit tehetünk?

2022. febr. 08. Diós Anita

Sajnos szinte mindenkinek volt már dolga olyan szomszéddal, aki nem csak hébe-hóba zavarta meg nyugalmát a különböző, zajos tevékenységek válogatott felhozatalával. Mind közül talán a legkellemetlenebbek azok az éjszakába nyúló bulizások, amik bizony nem csak egy-két szomszédot, de akár az egész lakókörnyéket is zavarják, s legyen bármilyen zavaró is mindez, sokan nem tudják, mit lehetne tenni a probléma orvoslására…

A hangoskodó, másokra tekintettel nem lévő szomszéddal mindig nehéz dolga van a környezetében élőknek, hiszen a „szép szóval” gyakran nem lehet rá hatni, és a másokat zavaró tevékenységével nemhogy nem hagy fel, de talán még kifogásolja is, hogy szóvá tették neki a problémát.

Mégis, első lépésként mindig az a legtisztességesebb, ha megpróbáljuk átbeszélni a helyzetet az érintett szomszéddal – már, amennyiben úgy látjuk, hogy bármi lehetőség is mutatkozik a probléma békés rendezésére. Lehetőleg ilyenkor ne számonkérő hangnemben indítsuk a beszélgetést, hanem jelezzük inkább azt, hogy miért viseljük nehezen a hangoskodást – mondjuk, mert későn, fáradtan érünk haza a munkából, másnap dolgoznánk, vagy mert a kisgyermekünk számára akár mentálisan is megterhelő a pihenést ellehetetlenítő ricsaj.

Amennyiben a szomszéd továbbra sem hajlandó felhagyni a zajkeltéssel, ne próbáljuk fenyegetőzéssel vagy veszekedéssel jobb belátásra bírni, hiszen ez nem elég, hogy a legritkább esetben vezet bármiféle eredményre, de akár komolyabb konfliktusok forrása is lehet a későbbiekben.

A jelzésünkre nem reagáló szomszéd tevékenységéről ehelyett egy adott ponton érdemes a rendőrséget, a közterület-felügyeletet, illetve természeti környezetben a természetvédelmi őrt értesíteni. A rendőrök, amennyiben bebizonyosodik a csendháborítás ténye, figyelmeztethetik az azt elkövető személyeket, valamint akár 150 ezer forintig terjedő mértékű pénzbírságot is kiszabhatnak, vagy feljelentést tehetnek. Természetesen a bírságolásra, különösen a nagyobb összegűre, csak akkor kerül sor, ha az érintett csendháborító a tevékenységével ezt úgyszólván „kivívta magának” – például úgy, hogy ismételten ki kellett menniük a rendőröknek a zaj megszüntetése érdekében.

Végül mód van arra is, hogy a gyakran ismétlődő zaj (például rendszeressé váló házibulik) miatt birtokvédelmi eljárást indítsunk – első körben, ha egy éven belül tesszük meg ezt, a jegyzőnél, azon túl pedig a bíróságon. Ekkor jegyzői vagy bírói végzés születhet arról, hogy a szomszédot eltiltják a zavaró tevékenység gyakorlásától, és akár kártérítésre is igényt tarthat bizonyos esetekben a sérelmező.

Természetesen nem minden, zajjal járó tevékenység minősül csendháborításnak – többek között a kisbabák sírása, bizonyos megkötések mellett a fűnyírás, és még a kutyaugatás sem olyan dolgok, amelyek miatt joggal zaklathatnánk a szomszédot. A rendszeresen, és akár az éjszakába nyúlóan bulizó szomszédok tevékenysége viszont könnyűszerrel kimerítheti a csendháborítás fogalmát, hiszen szükségtelen és indokolatlan ebben az esetben a túlzott zajterhelés.

A különböző típusú lakókörnyezetekben ugyanakkor más-más határértéket szabnak meg a csendháborítás szintjére vonatkozóan, miközben az egyes társasházaknak az önkormányzat által rögzítetteknél szigorúbb szabályozás is szerepelhet a házirendjében. Sőt, az egyes napszakokra is más-más határértékek vonatkozhatnak.

Így például, míg egy kisvárosi vagy falusi lakóterületen, továbbá a zöldterületek, temetők és iskolák, óvodák környékén reggel hat órától este tíz óráig 50, illetve éjjel 40 dB a határérték, addig a nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterületen már 55, illetve éjszaka 45 dB az a zajszint, ami kimeríti a csendháborítás fogalmát. Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben reggeltől késő estig 40, éjjel pedig 30 dB felett beszélhetünk csendháborításról.

Persze, azt mi magunk nem feltétlenül tudjuk pontosan behatárolni, hogy hány decibellel üvölt a zene a szomszédban, de ha nagyon zavaró, akkor mindenképpen érdemes jelezni kifogásainkat a szomszédnak, vagy akár a hatóságokhoz fordulni, hiszen jó eséllyel a megengedettnél nagyobb hangzavart kelt szomszédunk.