2022. okt. 03. Bálint Ildikó
Téti István neve egyre erősebben van jelen a kortárs irodalomban. Ami nem is véletlen, mert olyan nagy sikerű regénysorozatok kötődnek a nevéhez, mint az Anton kalandjai, a Manfréd és Anton, a Darwin Wells és nem utolsósorban a Kipp címet viselő trilógiája.
Kipp I. – II. – III. könyv
A Kipp története egy 3 kötetes trilógiában kapott helyett, amelynek zárókötete 2021-ben jelent meg, tehát még igazán friss és ropogós a történet. Ha valamihez hasonlítani kellene, akkor azt mondanám, hogy kicsit kapcsolni lehet a Dzsungel könyve történetéhez, de annál sokkal modernebb köntösben, sokkal gyerekbarátabb módon megfogalmazott izgalmas kalandregény.
Kipp és Lulu, a két főszereplő a szavanna közepén találja magát – először külön-külön, majd sorsuk összefonódik – és csodák csodájára azt veszik észre, hogy mindketten értik, amit az állatok beszélnek, de fogalmuk sincs róla, hogy miképpen kerültek oda. Hamarosan találkoznak és együtt indulnak arra a hosszú útra, amely során hazatérnek majd a 2. kötet végére.
Útjuk során velük tart a 3 jó barátjukká avanzsálódott szurikáta, tarajos sül és orrszarvúbébi is. Hosszú utazásuk során számtalan izgalmas és veszélyes helyzet várja, találkoznak jó barátokkal, de ellenségekben sincs hiány.
Úgy tanít klasszikus, tradicionális értékekre, hogy a gyerekek észre sem veszik és mégis megtanulják, hogy mi a helyes követendő magatartás. A történetekből kiderül például, hogy jó tett helyébe jót várj. Erre egy konkrét példa a könyvből, hogy miután ők segítettek a kis flamingónak hazajutni, aztán nem sokkal később a flamingók hálából megmentik a kiscsapatot a krokodiloktól. De számtalan tanító jellegű történet van a cselekmény során.
Az első kötet végére eljutnak ugyan az emberek földjére, de kiderül, hogy a kis madár, aki vezette őket, bennszülött lakosokhoz vitte őket, akik nem az ő családjuk.
Így folytatódhat a 2. kötet azzal, hogy újra útra kelnek és keresik a családjukat, hogy megtudhassák mi is történt valójában velük.
A 2. kötetben a kalamajkák nem érnek véget. Hogy csak néhányat említsek: fogságba esnek a gepárdoknál, ahol megtudják, hogy jó barátjukat Obát, az oroszlánkirályt egy cselszövéssel el akarják tenni láb alól, hogy a gepárd vezér uralkodhasson.
A 3. kötetben pedig már hazaérnek, de ekkor talán még nehezebb feladatuk van. Kiderül ugyanis, hogy egy varázsló azért varázsolta el őket, hogy értsék az állatok beszédét, hogy segítsenek az állatokon. Lulu apukájának ugyanis cirkusza van, ahol számos fogvatartott állattal mulattatja a cirkuszba látogatókat. Kipp apukáka pedig idomárként dolgozik ott. A feladatuk az lenne, hogy győzzék meg a felnőtteket arról, hogy nem helyes megfosztani az állatokat a szabadságuktól.
Nem könnyű feladat gyerekként észérvekkel előállni, de a két kis gyerek találékonyságának – nem utolsósorban pedig az állatokkal való összefogásuknak köszönhetően- sikerrel járnak és végül az állatok szabadon távozhatnak a cirkuszból.
Kiknek ajánlott a Kipp olvasása?
Bármennyire is megdöbbentő és magam sem akartam elhinni, de, amikor 5 éves kislányomnak elkezdtem felolvasni a mesét, akkor teljes odaadással és figyelemmel bekapcsolódott a 2,5 éves kisfiam. És nemcsak, hogy bekapcsolódott, de olyan áhítattal és figyelemmel kísérte a meseolvasást, hogy az szinte hihetetlen volt. Valami elkapta a fantáziáját és azóta már mind három kötetet kétszer olvastatta el. Közben pedig megállás nélkül fújta, hogy ki kicsoda, hogy kik a gonoszok, kik a jók.
Hogy ez milyen varázslat, mit adott neki ez a könyv, azt nehéz megfogalmazni, de legyünk hálásak Téti Istvánnak, hogy ilyen művet adott a kezünkbe, amely már a legkisebbekkel is képes a jó és a rossz definícióját megismertetni.
Külön kiemelendő Ráduly Csaba zseniális illusztrátori munkája, amellyel véleményem szerint még a legkisebbeknek és érthető és kézzelfoghatóvá vált a történet. Nem szűkölködik illusztrációban, minden oldalon található kép, amelyek tényleg hűek a történethez és nagyon jól feldolgozhatók.
