2022. nov. 05. Tollas Tímea
Jog. Sokak számára száraz és túlságosan is komoly, nehéz témakör. Olyan, amelyről az emberek leginkább csak akkor beszélnek, ha már megvan a baj. Okok és okozatok, összefüggések szövevényes hálója. Ez lenne tehát a jog? Vagy ennél sokkal több?
Véleményem szerint a jog segítségével támogatást nyújthatunk olyan emberek számára, akik kétségbe vannak esve és nem tudják, hogy az égető problémájukra milyen megoldások és alternatívák kínálkoznak.
A jog egy olyan őszinte hang, amely kihallatszódik a többi közül és mindig az igazságot keresi. Legalábbis én így látom már egészen kicsi korom óta.
„A jog (…) nem ismeri sem a hízelkedést, sem a sértegetést.”
Edmund Burke
Egy álom valósággá válik?
Őszinte leszek: kiskoromban igen sok szakma iránt érdeklődést mutattam, éppen ezért a színésznő, írónő, rendezvényszervező és az ügyvéd is csábítóan hangzott. Amikor valaki megkérdezte, hogy mi szeretnék lenni, ha nagy leszek, egymás után dobáltam a különféle szakmákat, amelyekben szépséget és pörgést láttam.
Mivel nyughatatlan gyerek voltam, valahogy mindenki sejtette, hogy nem fogok megállni egy szakmánál. Sosem voltam túlságosan behatárolható, a kötöttségektől pedig hol rosszul voltam, hol vonzottak. Így történt hát, hogy nagymamám nyomdokaiba szerettem volna lépni és elhatároztam: rendezvényszervező leszek. Azért a jogi és az ügyvédi pálya iránti lelkesedés még mindig ott munkált bennem, így az érettségi felvételijén az első helyre a jogot írtam be, a másodikra pedig a turizmus-rendezvényszervezés szakot.
Úgy voltam vele, hogy majd lesz, ahogy lesz. Titkon azért természetesen reménykedtem a jogban is. Az érettségi után hazaértem és realizáltam magamban, hogy habár jó eredményeim vannak, de sajnos nem lesz elég pontom ahhoz, hogy kitanulhassam az ügyvédi szakmát.
Ahhoz, hogy bejuthassak a jogra, legalább egy emelt érettségire, több nyelvvizsgára és még extra pontokra lett volna szükségem. Nagyon szorgalmas tanuló voltam, de ez még nekem is szinte lehetetlen feladatnak és kihívásnak tűnt akkor.
Az érettségi után eltelt pár hét és kihirdették az eredményeket, majd hamarosan jött egy sms: „Gratulálunk, Ön elérte a BGE Turizmus-vendéglátás szakának ponthatárát!”
Nyilván örültem, hogy bejuthattam valahova, de azért a keserédes csalódottságot is éreztem magamon.
Azóta eltelt több, mint 6 év és januárban államvizsgáztam. Hivatalosan is közgazdásszá váltam. Én, aki sosem értette a matekot és nehezen tudta követni a másoknak logikusnak tűnő deriválást. Az államvizsga után nagy reményekkel telve léptem ki az élet kapuján és szinte biztos voltam abban, hogy hamarosan találok olyan munkát, amely tökéletesen passzol hozzám és élvezni fogom.
Sajnos nem így történt, ugyanis szembesülnöm kellett azzal, hogy a friss diplomás pályakezdők élete nem habos torta és sokszor alig találnak megfelelő munkahelyet, így pályaelhagyóvá válnak. A legtöbb rendezvényszervezői állásinterjúra még csak be sem hívtak.
Az indok pedig: Nincs elég szakmai tapasztalatom, hiszen ők 4 éves tapasztalattal keresnek munkaerőt. Ahol pedig lett volna esély, ott elvárták, hogy hétvégén akár hajnalban is rendelkezésre álljon a lelkes, ifjú tanonc.
Legnagyobb fájdalmamra rá kellett ébrednem, hogy az egészségügyi és a lelki állapotom, személyiségem nem teszi lehetővé, hogy rendezvényszervező válhasson belőlem egy nagy multinál. Mit tettem ezután? Folytattam azt, amiben évek óta a legjobb vagyok és ahonnan folyamatosan pozitív visszajelzéseket kaptam: írtam tovább!
Majd egy marketinges munka kellemetlen véget ért, én pedig már közben azon agyaltam, hogy újabb kihívásra lenne szükségem. Valóra akartam váltani a nagy álmomat, amelyre évekkel ezelőtt nem volt lehetőségem. Most, hogy már rendelkezem egy felsőfokú diplomával és nyelvvizsgákkal, elég pontom van ahhoz, hogy bejuthassak az ELTE–re.
Úgy döntöttem, hogy ha piros hó esik is, én akkor is elvégzem a jogi kart és ügyvéd leszek. Akár támogassanak benne az engem körülvevő emberek és rokonok, akár nem! Hamarosan megnyílik a felület és ha a sors is úgy akarja, 2023 szeptemberében én is joghallgató leszek.
Miért éri meg jelentkezni a jogi karra?
Személyes tapasztalatokkal még nem rendelkezem,de rengeteg ismerőst és barátot meginterjúvoltam, akik ügyvédnek álltak vagy éppen jogot végeztek az egyetemen.
„Nem könnyű szakma, nagyon kell hozzá a fenék és kitartás, de gyönyörű szakma és tiszteletteljes.”- így hangzott egy válasz a sok közül arra a kérdésre, hogy miért is állt ügyvédnek.
Voltak, akiknek a szemében láttam a csillogást és a lelkesedést, azonban olyanokkal is találkoztam, akik őszintén beismerték: csak a pénz és a doktori cím miatt végezték el a jogot.
Ahány ember, annyi vélemény és nézőpont létezik a jogról és az ügyvédi szakma előnyeiről vagy éppen hátrányairól. A diploma utáni kilátások kecsegtetőnek tűnhetnek, hiszen a legtöbb jogot végzett hallgató könnyen el tud helyezkedni ügyvédi irodákban, a bojtárkodást követően.
Ha Téged is érdekel a jog vagy bármilyen más szakma, akkor tegyél egy nagy lépést annak érdekében, hogy elérhesd a célodat! Sose engedd, hogy mások eltántorítsanak a vágyaidtól és attól, amit igazán szeretnél!
Az én történetem még nem kezdődött el, a Tied mikor fog?
