2020. ápr. 20. Szűrös Ivett
Büntető Törvénykönyvünk (Btk. 373. paragrafus) szerint: aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
Csalás áldozatává bárki válhat. Se szeri, se száma azoknak a próbálkozásoknak, melyek valamilyen haszon jogtalan megszerzésére irányulnak. A csalók ötlettára újra és újra megtelik a legkülönfélébb csalafinta módszerekkel. A történelem folyamán számtalan példát találhatunk ezekre. A csalás egyik legismertebb “mestere” Frank Abagnale, akinek életéről filmet is készítettek (Kapj el, ha tudsz – 2002). Az említett alkotás rendkívül szórakoztató, és biztos vagyok benne, hogy a nézők jó része végig a szélhámosnak drukkol, ami talán azért is lehet, mert a főhős nem kisembereket rövidít meg.
Sajnos, a csalók gyakori célpontjai az idős, beteg és kiszolgáltatott emberek, akiket könnyebben átverhetnek. Az utóbbi időben igen elszaporodtak az ún. unokázós csalások. Idős emberek váratlan hívást kapnak, melyben közlik velük, hogy az unokájuk valamilyen bajban van, és pénzre van szüksége. Nem sokkal a hívás után megjelenik egy – magát legtöbbször az unoka barátjának kiadó – illető a háznál/lakásnál, hogy a megtévesztéssel elért anyagi hasznot átvegye.
Szintén gyakoriak az egy-egy termék eladásához fűződő csalások is. Termékbemutatókon, szórólapokon, internetes oldalakon és egyéb hirdetési felületeken keresztül is próbálkozhatnak a csalók. Sokszor irreálisan túlárazott csodaszereket kínálnak eladásra, olyan tulajdonságokkal felruházva azokat, melyeknek egyáltalán nincsenek birtokában. Gyógyhatásúnak mondott, megbízhatatlan forrásból származó gyógyszert vásárolni nem csak meggondolatlanság, de akár veszélyes is lehet! A csalók próbálkozhatnak házalással is. Itt azonban nem mindig egy bizonyos termék eladása az elsődleges. A sértett otthonába értékesítési céllal bejutva kifigyelik, vannak-e eltulajdonításra alkalmas értékek a lakásban/házban. Amennyiben igen, úgy azokat az ott lakó(k) figyelmének elterelésével igyekeznek megszerezni. Ez azonban már lopásnak számít. Ugyancsak gyakori, hogy a csalók valamelyik szolgáltató emberének mondják magukat, hogy ezáltal bejuthassanak a kiszemelt ingatlanokba.
Fontos, hogy mindenki kellő gyanakvással kezelje az otthonát megkörnyékező, oda becsengető és bekéredzkedő idegeneket! Attól függően, milyen ügyben eljárónak mondja magát az illető, kérjünk tőle erre vonatkozó igazolványt, hívjuk fel az adott szolgáltatót vagy az egyik családtagunkat. Az internet széles körű elterjedésével az online világban is számtalan veszély fenyegeti a jóhiszemű felhasználót/vásárlót. Sajnos, elég egy óvatlan pillanat, egy kihasznált helyzet, és máris csalás áldozatává váltunk.
Ezért fontos, hogy figyeljünk oda ne csak magunkra, de a környezetünkben élőkre is!
