2023. febr. 03. Lebán Csenge
Sokunk talán általános iskolában olvasott utoljára olyan regényt, ami a török korban játszódik, hiszen kötelező olvasmány az Egri csillagok. Én is így voltam vele egészen addig, amíg el nem olvastam A város és a rózsát. Az író, Bakóczy Sára néven van feltüntetve, viszont hamar rájöhetünk, hogy ő a regényünk főszereplőre. Az író valódi neve Fancsali Judit.
A regény valójában a főszereplő naplója, hiszen saját életének és hozzátartozóinak néhány évét meséli el. 1548-ban kezdődik a történet, Debrecenben. Egy család életébe nyerünk betekintést, ahonnan Bakóczy Sára kiházasodik, s ezután új családjában éli mindennapjait. A könyv végén az író mesél kicsit a történelmi hátérről, hogy mi mennyire hű a valósághoz, miről talált feljegyzéseket. Ebből megtudhatjuk, hogy nem minden teljesen úgy zajlott, mint ahogyan A város és a rózsában van, azonban ez véleményem szerint teljességgel megbocsátható, mert így izgalmasabb a történet.
A főszereplőnk Sára, egy jómódú, kereskedő család tagja, aki egy szintén jómódú, másik kereskedőcsalád sarjához, Sákvári Gáborhoz megy feleségül. Élete nem alakul jól férje mellett, hiszen előbb-utóbb kiderül, hogy Gábor nem éppen él Istennek tetsző, tisztességes életet. Közben a török fenyegetése is terheli a város lakóit. Végül szerencsére jóra fordul Bakóczy Sára élete, és úgy élhet, ahogyan kislánykora óta szeretné: szeretetben, megértésben, biztonságban.
Miért érdemes elolvasni?
Történelem
Mint említettem, nem minden részlet teljesen hű a valósághoz (pl. török támadások portyázások, diplomatika), azért összességében mégiscsak hiteles műről van szó, hiszen képet kapunk Debrecen akkori valójáról, az emberek életéről, szokásairól, mondhatni néprajzi leírást olvashatunk. Találkozhatunk valóban élt szereplőkkel is, például a fogságban sínylődő Török Bálint felesége és fia, János. De a Bakóczy és Sákvári család sem teljesen kitaláció, történetük hasonlóan szerepel a könyvben, mint ahogyan valójában éltek.
Sorsok
A város és a rózsa olyan történet, amely akár igaz is lehetne, hiszen a körülmények és hasonló emberek adottak voltak. Bármelyikünk ősei lehettek Sárák, Kapus Mihályok, Sákvári Gáborok, Bakóczy Ferencek, hiszen az ő sorsaik mind máshogyan alakultak, egymástól különböző, a korra mégis jellemző nehézségekkel kellett megküzdeniük. A nők szava akkor még mit sem ért, eleinte apja, majd később férje kedvére él, azt teszi, amit a férfiak elvárnak tőlük.
Mihály példája
Egy szereplőt mindenképpen szeretnék kiemelni, aki nem más, mint Kapus Mihály. A történet szempontjából nagyon jelentős karakter lesz, de nem ez miatt fontos csak a jelenléte. Az ő története a példa arra, hogy mi mindent elérhet az ember becsülettel, alázattal, igyekezettel és kitartással. Ágrólszakadt csavargóból Debrecen egyik legbefolyásosabb kalmárrá vált mondhatni önerőből, és olyan jutalomból, amit jótettéért kapott fizetségül. Ő volt az egyetlen, aki átlátott Sákvári Gáboron, már az elején tudta, micsoda gazságok kötődnek a nevéhez. Óva intette Sárát attól, hogy őhozzá feleségül menjen, s végül igaza is lett.
Nem sok párbeszéd van benne, a lapokat leginkább a leíró részek uralják, így elsősorban annak ajánlom, akit érdekel a 16. századi Magyarország történelme, eseményei. Mert szellemes dialógusok nem gyakran fogják szórakoztatni az olvasót. A leírás azonban nagyon is érdekes, mindenről részletesen, érthetően beszámol. Folytatása is van Liliom és kehely címen, ott azonban Bakóczy Sára nem a saját életéről ír, hanem más emberek történetét meséli el. A listámon van, remélem hamarosan sorra is kerül.
