2020. máj. 13. Szűrös Ivett
Ha az éhezés szó felmerül, akkor a legtöbben Afrikára gondolnak, pedig világszerte rengeteg ember van, aki nem jut elegendő mennyiségű és minőségű élelemhez. Sajnos, nem csak a legszegényebb országokban, de a jóléti társadalmakban is létező probléma ez, ami mindenütt megoldást vagy legalább a fennálló helyzet enyhítését kívánja.
Magyarország sem kivétel, hazánkban is sokaknak gondot okoz a mindennapi táplálkozás. Az állami támogatások mellett a különféle alapítványok, szervezetek munkájára, valamint adakozókra is nagy szükség van.
Aki még nem tapasztalta, milyen üres gyomorral lefeküdni, az nem is tudja, milyen szerencsés. Tiszta, rendezett, összkomfortos otthon, ahol mindig tele a hűtőszekrény és a spájz. Egyesek számára természetes, míg másoknak elképzelhetetlen luxus. Az, hogy az ember hová születik, bizony sok mindent előre meghatároz. Természetesen a szülők felelőssége is felmerül, és sokan felteszik a kérdést, minek a szegénységbe szülni, főleg akkor, ha már a sokadik gyermek születik egy olyan családba, amely még a meglévő utódokról sem tud megfelelően gondoskodni. Sokan a tudatlanság és/vagy a felelőtlenség következtében meggondolatlanul lesznek szülők. Persze vannak olyanok is, akik a gyermekek után járó támogatásokra apellálnak, ám nem gondolnak bele, hogy (csak) azokból nem lehet felnevelni őket.
A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás a fejlődő szervezet számára kiemelten fontos. Még egy éhes szájjal több. Bizony sok családban csak ennyit jelent egy újabb gyermek. Krumpli, tészta, kenyér. A legalapvetőbb élelmiszerek, amik bár a jóllakottság érzetét keltik, mégis az egészséges táplálkozáshoz ezeknél jóval változatosabb étrendre van szüksége nem csak a gyermekeknek, de mindenkinek. Persze az még a jobbik eset, ha kerül is valami az asztalra, nem pedig korgó gyomorral kell ágyba menni.
Sajnos az éhezés problémája nem csak a szegényeket és/vagy a (sok)gyermekes családokat érintheti. Sok középosztálybeli is küzd megélhetési gondokkal. Emellett, ahogy mondják: egyszer fent, egyszer lent. Senki sem lehet biztos abban, mit hoz a jövő, mikor kerül a támogatók oldaláról a rászorulókéra. Ugyanis akárcsak a hegymászásnál, lefelé mindig könnyebb az út, mint felfelé.
A különféle alapítványok, szervezetek igyekeznek felvenni a kapcsolatot a szükséget szenvedőkkel, és lehetőségeikhez mérten segítenek rajtuk. Aki megteheti, az akár pénzbeli, akár természetbeni adománnyal segítheti a munkájukat. Az adó 1%-os felajánlása remek lehetőség a segítségnyújtásra.
Május 28-a az éhezés világnapja.
