2021. szept. 04. Márton Eszter
Fifi és Mik-így becézték ők egymást megannyiszor írásaikban. Legendás szerelemként őrizte sokáig a köztudat a költő és Fanni románcát, ami korántsem volt olyan felhőtlen, mint azt gondolnánk.
Fanni naplója, amit 1935 és 1946 között vezetett, életük történéseit kivételes részletességgel meséli el. Folyamatos anyagi gondokról, bizonytalanságról, hűtlenségről, és a háború borzalmairól ír benne kendőzetlen őszinteséggel.
A 17 éves Radnóti Miklós és a 14 éves Gyarmati Fanni először 1926-ban találkozott matematika korrepetáláson. Radnóti egy csellel elcserélte ceruzájukat, hogy legyen indok megszólítani az akkor még kislány Fannit. Nem sokkal később, 1935-ben 9 évnyi ismertség után Radnóti feleségül vette Fannit és úgy tűnt, szerelmük útjába soha többé semmi sem állhat. A frigy azonban már az elejétől kezdve nem volt problémamentes.
Radnóti főállású művészként kávéházakba járt, főleg hasonszőrű költőkkel, írókkal töltötte ideje legjavát. Kiváló versek születtek tollából, ritkábban pedig fordított vagy kritikákat írt. Ahhoz, hogy Radnóti szabadon, művészként élhessen bizony a pénzkeresés teljes súlya Fanni vállára nehezedett. Mindent elkövetett, hogy Mik boldogan és szabadon tudjon élni.
Szebbnél szebb szerelmes versek íródtak Fannihoz, amelyeket olvasva mindenki szemébe könnyek szöknek. Ilyenek a Tétova óda, vagy a Bájoló.
“De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház”
Tétova óvoda
Fifi egyre kevésbé bírta az állandó robotolást. Az egzisztenciális problémák szorítása lelkében önváddal párosult, hiszen még akkor is magát okolta, ha férje elakadt a munkában. A nélkülözés a gyermekvállalás elé is akadályt gördített, így Fanni érzékeny szívét a kényszerű abortuszok sorozata különösen próbára tette.
Radnóti hűségét a nehéz évek megingatták. Beck Judit festőművésznő, akivel közös baráti társaságuk volt 1941 tavaszától a költő szeretője lett. Hatalmas visszhangot kapott Gyarmati Fanni naplójában a szerelmi háromszögről megmaradt emlék, amely lényegében örökre eloszlatta az elsöprő szerelmükről szóló dogmákat. Az olyan remekművek, mint a Két karodban című vers, a Harmadik ecloga és a Zápor című költemények is bizonyítottan már Judit-versek. Kapcsolatukról levelezésük mond el a legtöbbet. Judittal való kapcsolatának vége szakadt, amikor másodszor is behívták a költőt munkaszolgálatra.
Fanni nehezen viselte a megcsalást, azonban neki is többször megakadt a szeme más férfiakon, de Radnóti iránti hűsége mindezek ellenére kitartott.
Naplójában így ír az esetről:
„Hát szeressék egymást, ha kikerülhetetlen, de ezeket a félig vagy soha semmihez sem vitt szánalmas kis izgalmakat nem bírom végigtanúskodni. Ha szeretni akarják egymást, hát szeressék szabadon és elhatározva teljesen. Nem bánom, nem fogok gátat vetni, ha Mik el akar szakadni tőlem, hiszen már többször mondtam. Megszűnne az életem, csak eleven halott lennék én is, mint Papa volt szegény, évek óta már. De hát ez méltó Mikhez, és mindennél, mindennél fontosabb, ami őérte való. Harcolni ilyen síkon, sajnos, nem tudok.”
A világháborúval elkezdődött Mik és Fifi legnehezebb öt éve. A költőt háromszor vitték el munkásszolgálatra 1940-ben, 1942-ben, végül 1944-ben. A barátok petíciója és a római katolikus vallásra való áttérés csak ideig óráig jelentett mentsvárat.
„Hajnalig nem tudtam elaludni. Most már tudom, hogy miért. Erre a napra virradtunk. Fanni is fölriadt minden fél órában. A fürdőszobában Hitler hangja harsog, míg öltözöm. A szomszéd rádiózik. A németek megkezdték a »hadműveleteket«”
írta naplójába Radnóti 1939. szeptember 1-jén
A borzalmakból Fanninak is jutott bőven, orosz katonák többször megerőszakolták, melyről szívszorító írásai számolnak be.
“Tarkólövés. – Így végzed hát te is”
írta Radnóti a Razglednicákban
A jóslat egy hónappal később beteljesült. Két turnusba indították haza a Laga Berlin munkaszolgálatosait. Radnóti a második csoporttal indult volna, azonban egy tiszt ajánlását elfogadva a korábbival indult, bár nem tudhatta, de a biztos halál felé. Ha a költő elfogadja az eredeti beosztást, azzal a csapattal maradt volna, akiket néhány nappal később felszabadítottak a partizánok. Halálának pontos körülményei nem ismertek, valószínű, hogy 1944. november 4-én Abda község határában, a Rábca partján lőtték agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.
Fanni 1946-ban kapta a hírt: „Győr mellett, Abdán felnyitottak egy tömegsírt, és megtalálták és megállapíthatók névsorában szerepelt teljes névvel, pontos adatokkal Miklós.”
Radnóti Miklóst 1946. augusztus 14-én helyezték végső nyugalomra a Kerepesi úti temetőben. Radnóti Miklósné 2014-ben férje halála után 70 évvel hunyt el.
