2022. jún. 17. Farkas-Csamangó Tekla
Csontváryt a XX. századi festészet és egyben a magyar kultúra egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Festményeinek hatása és értéke még most is lenyűgöző. De ki is volt ő, és miért olyan meghatározó a munkássága?
Technikáját, színeit és témáit egyszerre övezik gazdag lelki szimbólumok, magányosság, valamint szinte megfejthetetlenül érdekes titkok. Az a tény pedig még inkább emeli alkotásainak színvonalát, hogy már negyven is elmúlt, mikor festészeti tanulmányokba kezdett. Hitte, hogy maradandót teremthet, ám festményeinek valódi sikere csak a halála után ért be.
Életútja
1853-ban született Kisszeben városában, amely ma Szlovákia területén található. Apját, dr. Kosztka Lászlót gyógyszerészként nagyra becsülték a helyiek. Csontváry folytatta a hagyományt és gyógyszerész lett, ezzel is továbböregbítve az édesapja nevét. Később jogot is tanult, majd patikussegédként dolgozott. Bár tehetsége gyorsan megnyilvánult, mert szeretett rajzolni, sokáig nem foglakozott komolyan a művészettel. Visszahúzódó személyiség volt. 1880-ban viszont fordulópont következett be az életében.
Úgy tartják, hogy egy recept hátuljára nemes egyszerűséggel, de szinte káprázatos módon lerajzolta a patikával – vagyis munkahelyével – szemben álló ökrös-szekeret. Ekkor főnöke megjegyezte, hogy Kosztka egészen biztosan festőnek született. Ami elindította a festői pályán, az a szinte ugyanebben a pillanatban észlelt égi hallomás volt, amely a források szerint, így hangzott: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél.”
Ennek hatására felbátorodott, és Rómába utazott, hogy tanulmányozhassa Raffaello munkásságát. Azonban az ő művészetét túlságosan idegennek tartotta, ezért elhatározta, hogy valami mást, egyedit, elgondolkodtatót hoz létre festményeivel. Párizsban és Olaszországban is tanult, ekkor már teljesen belefeledkezve a festészetbe. Többek között bejárta Nyugat-Európát, Egyiptomot és volt Lisszabonban is.
Munkásság és legismertebb festményei
A művészettörténészek szerint Csontváry munkái annyira egyediek, és oly sokszor késztetnek újabb és újabb értelmezésekre, elgondolásokra, hogy egyetlen irányzathoz sem lehet őt sorolni. Csak az ő keze és elméje volt képes arra, amit megalkotott. Senki sem tudja még csak utánozni sem. Színvilága kiemelkedő, érzelmileg erőteljes, szimbólumai pedig kifejezetten egyéniek, titokzatosak, szinte mágikusak és hosszas tanulmányozás után fejthetőek meg.
Ám az, ahogyan most beszélnek róla, nagyban különbözik attól, miként életében álltak művészetéhez és lelkivilágához kortársai. Hiszen ők értették meg legkevésbé. Olyannyira értetlenség vette körül, hogy 1919-ben, halálát követően rokonai, örökösei anyagáron akarták eladni fennmaradt képeit. Végül egy fiatal építész, Gerlóczy Gedeon vette meg a festményeket. Ha ő nem lép közbe, mára valószínűleg semmi sem maradt volna fenn Csontváry rövid, ám annál kiemelkedőbb értékű, alig tizenhat évet felölelő és száz darabból álló életművéből. Melynek vásznán megelevenednek az élet kérdései, a spirituális utak, a lélek mélységei és még megannyi felfedezésre váró, intenzív, ugyanakkor kifinomult ecsetvonásokkal létrehozott részlet.
Ma már sokan szeretik és csodálják Csontváry tehetségét. Életéről film is készült 1980-ban, Huszárik Zoltán rendezésében. A képeit leginkább kiállításokon lehet megtekinteni, magángyűjteményben egyébként körülbelül egy tucat található festményei közül.
Legismertebb alkotásai között helyet kap a Magányos cédrus, az Öreg halász, valamint a Csontváry Önarckép. Ezekhez pedig 2021 decemberében méltán csatlakozott a Titokzatos sziget című festménye, mely 460 millió forintért kelt el a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén.
A Titokzatos sziget, avagy a legrejtélyesebb Csontváry-kép
Az aukciós rekordot döntő Titokzatos sziget nevet viselő festmény, valóban nagyon titokzatos. Mert még a szakértőknek is fejtörést okoz. Csontváry 1903-ban festette, meleg színeket és fényhatásokat használt. Álomfigurákat, vitorlást, földdarabot, valamint képzeletbeli szigetet idéz. Mely megjeleníti a múltat és a jövőt.
A műértők úgy vélik, a festménynek köze lehet a festő egyik traumatikus tengeri élményéhez, mikor Málta mellett viharba került. Illetve valószínűsíthetően az 1879-es szegedi árvíz sokkoló emlékeit is ezzel az alkotásával próbálta feldolgozni. Ugyanis Csontváry akkor a helyszínen tartózkodva önkéntesként segédkezett.
Viszont minden háttér információ és tudás ellenére, máig sem fejtették meg a Titokzatos sziget szimbolikáját.
(Fotók forrása: Da Vinci Stúdió)
