Amikor a lélek a zene hangján szól: Interjú a Solis Consort Régizenei Műhely tagjaival

2023. jan. 23. Farkas-Csamangó Tekla

Hiszem, hogy a zene érték. Hiszem, hogy a zene művészet. Ám, amint régi korok hangszeres dallamaival találkozom, az még a szokottnál is jobban átjárja a lelkem. Mintha egy kicsit visszatérnék az emberiség egyetemes gyökereihez, és csodálatos élményekkel, ezer kis kultúratöredékkel gazdagodva kapnék egy darabot a világból, ami végül egésszé teljesedhet bennem.

Amikor először hallottam a Solis Consort munkásságáról, rögtön tudtam, hogy közelebbről is meg kell ismernem az együttes tagjait. Mert az odaadás, amivel dolgoznak, amivel alkotnak és – túlzás nélkül mondhatom – teremtenek, egész egyszerűen csodálattal tölt el.

A Solis Consort Régizenei Műhely 2019 januárjában alakult, Horváth-Tóth Viktória és Haramza Klára ötlete alapján.  Napfénnyel díszített nevük, Solis, Szegedre, a Napfény városára utal, arra, hogy kifejezetten szegedi székhelyű, barokk zenei műhelyként működnek. Az együttes méltó helyre szeretné emelni a régizenét a mai modern korban. Ennek sikeréért pedig mindent meg is tesznek. Csoportjuk olyan hivatásos zenészekből áll, akik ezt a zenei világot szívügyüknek tartják, így a koncerteket historikus hangszereken elevenítik meg, és szívvel-lélekkel játszanak a zenekedvelő közönségnek.

Egy-egy koncert atmoszféráját, nemcsak az eredeti hangolás, a lélekemelő élmény és a mély érzelmek teszik hangulatossá, hanem az a tény is, hogy a zenészek és hangszereik önmagukból eredően is hozzájárulnak a sokszínűséghez. A Solis Consort tagjainak sorát Haramza Klára (ének), Horváth-Tóth Viktória (barokk hegedű), Orcsikné Szvetnyik Margit (barokk hegedű), Farkas Eszter (barokk brácsa), Czéh Ágnes (barokk cselló), Veres-Lakos Eszter (barokk fuvola), Lanczor-Kocsis Krisztina (barokk fuvola), Fenyősy Klára (furulya, viola da gamba), Skrionya Réka (furulya) és Blastik Ágnes (csembaló) alkotják. Mindenki zeneművészeti egyetemet végzett modern hangszeresként. Legtöbbjük tanít is zeneiskolában, egyetemen. Viszont a diplomák után majdnem minden tag specializálódott valamelyik egyetemen historizmusra, vagy ha még nem, tervben van neki. Emellett van köztük, aki a jazz világában mozog rendszeresen, van, aki a népzene vagy a gregorián zene vonalát képviseli az együttesi munkája mellett. Már ebből is látszik, hogy a lehetőségek, az életutak és az együttes repertoárja rendkívül izgalmas, széles körű.

Beszélgetésünkkor Eszter, Réka és Vica engedett betekintést a Consort mindennapjaiba és értékeibe. Rögtön a megalakulásukról is tudomásomra jutott egy-két érdekesség, hiszen, ahogy mondták már az egyetemen, amikor még nem alakultak együttessé, csináltak kifejezetten barokk zenei hangversenyeket. 2018 karácsony tájékán fogalmazódott meg bennük, hogy együttessé alakulhatnának. Ehhez fel kellett kutatniuk Szegeden azokat a zenészeket, akik szintén a historizmus iránt köteleződtek el, akik nagyon szívesen csatlakoztak hozzájuk. Szerencsére azóta is csak bővül a csapatuk. Fogadjátok hát szeretettel gondolataikat, válaszaikat.

Vica, Te vagy az egyik ötletgazdája a műhelynek. Azzal, hogy megalapítottátok az együttest és színvonalas koncerteket adtok, mit szeretnétek közvetíteni az érdeklődők felé?

Egyrészt sokszor érzem azt, hogy a barokk zene fogalma még a rendszeresen koncertre járó közönségnél is megragad ott, hogy Vivaldi: Négy évszak. Szeretnénk, hogy ha 1750 előttről is megismernének olyan ismeretlen műveket, melyeket méltatlanul ritkán vagy egyáltalán nem játszanak. Másrészt élvezhetővé szeretnénk tenni a komolyzenei koncerteket is, olyan atmoszférát szeretnénk teremteni koncertjeinken, ahol nem csendben, mereven kell végigülni az estét, hanem jó érzésekkel, élményekkel hagyják el a koncerttermet.

Eszter, Te például hogyan találtál a barokk régizenére?

Nálam fordítva történtek a dolgok, mint a legtöbb modern hangszeressel, akik diploma után kezdenek el régizenét tanulni. Erasmusos hallgatóként lehetőségem volt közelebbről megismerkedni ezzel a stílussal. Olyannyira magával ragadott hegedűtanárom (Makoto Akatsu) temperamentuma, embersége és a bélhúrok csengése, hogy egy évvel később felvételt nyertem az osztályába és főtárgyam lett a barokk. Bár brácsásként voltak félelmeim, hogy mégis milyen repertoárt fogok tanulni, de hamar beláttam, hogy bőven akad játszanivaló és nem feltétlenül könnyű darabokból van szó. Terveim között szerepelt még, hogy megtanulok viola d’amore-on játszani, de az élet úgy hozta, hogy végül visszaeveztem a klasszikus vizekre és Szegeden szereztem meg a mesterdiplomámat. A d’amore sajnos azóta is váratott magára, de most már a közeli terveim között szerepel.

Réka, számodra mit jelent a „régizene”?

Én furulyásként, a hangszer fejlődéstörténete miatt, főleg barokk és reneszánsz zenével foglalkozom (a kortárs zene mellett). Alapvetően számomra nagyon fontos, hogy megmutassuk a közönségünknek, hogy a komolyzene, illetve az azon belül is rétegzenének számító régizene egyáltalán nem egy stilizált, „túlkomolykodott” műfaj. Számomra azért nagyon izgalmas, mert amellett, hogy törekszünk a historikus előadás megtartására, megmutathatjuk a közönségnek, hogy ez a zene önmagában is tud nagyon érdekes lenni, nincs szükség semmilyen egyéb eszközre a kreativitásunkon (és persze a megfelelő háttértudáson) kívül, hogy egy laikus koncertlátogató számára is élményt nyújtson egy előadás, a zene mindenféle lebutítása nélkül. Ennek érdekében természetesen elengedhetetlen egy jó koncepció a koncertek felépítéséhez, ehhez az együttesnek mindig izgalmas ötletei szoktak lenni.

Mit gondoltok, miként fér még a 21. században a régi korok kultúrája, zenéje?

Számomra ez egy fajta kuriózum, különlegesség. Abszolút van rá kereslet, különösen a színvonalas előadásmódra. Szerencsére már sokan tudják és belátják azt, hogy nem attól lesz valami historikus előadású, hogy fa fuvolával, barokk vonóval és bélhúros hangszereken, stb. szólalnak meg a dallamok. Ennél sokkal összetettebb és komolyabb dolgokról van szó. Nem véletlenül tanuljuk/tanultuk a régizene specializációt. (Eszter)

Hogy ennyi embert meg tudnak szólítani a koncertjeink, hogy a legtöbb előadásunk teltházas, abból azt látom, hogy ennek a műfajnak megvan ma is a helye a zenei életben és a közönsége is, csak meg kell őket találni. Mind a komolyzene, mind azon belül a régizene tud olyan örök érvényű jelentéstartalmakat hordozni, amik ugyanúgy hatnak, és jelentenek valamit a mai emberek számára, ahogy régen. Amellett viszont nyilván egy egészen más attitűdre van szükség ahhoz, hogy ezt a műfajt a mai közönség be tudja fogadni, szükség van a hallgatóság nyitottságára, hogy akarja is megélni azt az élményt, amit ez a zene nyújtani tud. (Réka)

Nem értek a hangszeres zenéhez, ám laikusként úgy érzem, hogy igazi színfolt, valódi érték ez a mai világban. De mit gondol a közönség, milyen visszajelzéseket kaptok?

Amiért abszolút érdemes Szegeden koncertet adni, az a közönségünk. Próbálunk mindig közelebb kerülni az est során hozzájuk, magunkat is és a műveket is közvetlenebb és érthetőbb stílusban tálalni, hogy a legnehezebb műveket is ugyanúgy élvezzék. Általában teltház van, és nagy szeretettel hallgatnak minket, emiatt mi is nagy szeretettel játsszunk nekik. (Vica)

Mi a helyzet Veletek? Nektek mit ad a zene?

Én szeretek elveszni a részletekben, hangról hangra kidolgozni a saját részem az egészben. Emellett pedig számomra az élmény, az energia átadása az, ami a legtöbbet jelenti. Hogy az az ember, aki beül egy koncertünkre, aki hall játszani, az kapjon valamit, egy olyan élménnyel menjen haza, aminek nem lehetett volna a részese nélkülem. Ugyanezt élvezem a többiekkel való együttjátékban is: passzolgatni az energiát, beszélgetni a másikkal, a zene nyelvén (hangozzon ez bármennyire is közhelyesen). A legjobb érzés, mikor az ember megtalálja azt a közösséget, ahol mer játszani, mer megszólalni a hangszeren keresztül, és a többiek válaszolnak rá. (Réka)

Abból, amit megtudtam rólatok és, amit érzek a szavaitokban, munkátokban, azt gondolom Ti egy folyton gondolkodó, alkotó, cselekvő és értékmegőrző csapat vagytok. Vica, ha valami új ötlet van születőben, azt hogyan valósítjátok meg? Mennyi munkátok van ebben?

Köszönjük a jelzőket, erre törekszünk. A legtöbbször én hozom az ötleteket és a műveket, de természetesen végül együtt hozzuk meg a döntést, hogy milyen korszak vagy stílus legyen. Általában adott egy koncertfelkérés és arra vázolom az elképzelésemet, átbeszéljük, hogyan lehetne megvalósítani és nekiállunk a műveknek, a legjobb ötletek munka közben születnek.

Ha jól tudom, tartotok mesterkurzusokat is. Ide kiket vártok? Tapasztalataitok alapján van erre érdeklődés?

Igen, minden év októberében (idén már negyedik alkalommal) rendez az együttesünk barokk zenekari mesterkurzust Tóth Mónika, barokk hegedűművész vezetésével. Ide alapvetően olyan hangszeresek jelentkezését várjuk, akik érdeklődnek a barokk zenekari játék, a historikus előadás iránt. A kurzus főleg vonós hangszereseknek szól, de természetesen szeretettel várjuk a többi zenész kollégát is. A repertoár mindig a jelentkező hangszeresekhez és énekesekhez mérten alakul, így mindenkinek jut feladat a próbák és a zárókoncert során. (Réka)

Nem csak a mesterkurzusotok felhozatala mozog széles skálán, hanem az előadásaitok, közreműködéseitek is. Hogy csak párat említsek: koncertek, Vivaldi és Telemann – Régizene tánclépésben, Hangos híradás, és a többiek, amiket most nem soroltam. Neked Vica, van –e például kedvenced?

A konziban, egyetemen mindenki játszik nagy barokk zeneszerzők darabjai közül jó párat, ez a stílus megy, azt hiszem, a legkönnyebben nekünk. Vivaldiban és Bachban az a kihívás, hogy ne a tradíciókat és a betanult sémákat játsszuk el benne, hanem újragondoljuk és megpróbáljuk megalkotni a leghitelesebb interpretációt.

Viszont próbáljuk a saját határainkat is feszegetni, kipróbálni sok mindent, ami még a ,,régi zene” fogalmába beleférhet. Volt egy koncertünk, a ,,Melódiák” címet adtuk neki, hiszen mindenféle népek zenéit, melódiáit adtuk elő a saját elképzelésünk szerint. Nagyon izgalmas koncert volt, tele improvizációval és jókedvvel. Nekem sokszor éppen az a kedvencem, amivel dolgozunk.

Végül hadd tegyek fel Nektek egy utolsó kérdést a jövővel kapcsolatban. Mik a terveitek a Solis Consorttal?

Eddig főleg helyi együttesként működtünk, alkalmanként felkérésekkel az ország más részeiből. Ezt a mozgásteret szeretnénk kicsit tágítani, és minél szélesebb közönséghez eljuttatni az előadásainkat. Emellett együttesként is szeretnénk fejlődni, ez egy folyamatos aktív munka, mindnyájunkban megvan a vágy, hogy mind egyénileg, mind közösen egyre magasabb színvonalat nyújtsunk. Ez a lelkesedés nagyon inspiráló, jó egy olyan közösséghez tartozni, ahol mindenkinek fontos a minőség és a szakmaiság. (Réka)

Sok sikert kívánok Nektek ehhez, és ezúton is köszönöm, hogy beavattátok olvasóinkat a régizene izgalmas világába.

(Fotók: Solis Consort)

Ide szeretnénk majd beszúrni a kurzus plakátját (drive mappában mellékelve)