2023. febr. 10. Lebán Csenge
Időről időre előkerül a kérdés, hogy vajon a vaj vagy a margarin az egészségesebb. Egyesek azt mondják, a margarin szinte műanyag, a vajra pedig ráhúzzák, hogy magas koleszterinszintet, szívbetegséget okoz. Kinek van akkor igaza? Melyik termék a jobb?
Erre a kérdésre sajnos nem lehet egyértelműen válaszolni, hiszen a vaj- és a margarinfogyasztásnak is megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt.
A vaj állati eredetű termék. Tehén, bivaly, kecske vagy juh tejéből, pontosabban a tetején képződő tejszínből készül köpüléssel, melynek során elválasztják a tejzsírt az írótól (savanyú folyadék, amely a lefölözött tejből marad vissza). A vaj nagyobb részben telített zsírokból áll, amiről azt mondják, egészségtelenebb, mint a telítetlen zsírok. Koleszterintartalma magas, amit sokan károsnak vélnek, pedig az élelmiszerekkel bevitt koleszterin nem okoz a vérben jelentős koleszterinszint emelkedést, és a sejtfalak felépítéséhez egyébként is szüksége van rá a szervezetnek. A tejtermék minősége nagyban függ az állat táplálkozásától: jobb minőségű vajat készítenek a füvet legelő emlősök tejéből, és silányabb minőségűt a gabonával táplálkozókéból.
A margarin növényi eredetű termék, repceolajból, lenolajból, napraforgóolajból, olívaolajból, pálmaolajból készülhet. A tévhit, miszerint a margarin majdnem műanyag, abból ered, hogy régen a szobahőmérsékleten folyékony növényi zsiradékokat hidrogénezéssel tették vajállagúvá. Ez azért volt gond, mert amellett, hogy az olajban jelenlévő telítetlen zsírokat telített zsírokká változtatta, transzzsírok jelentek meg a termékben, amelyek krónikus betegségeket okoznak. Manapság ez már nem így van. 2014 óta hatályban van az a rendelkezés, miszerint 100 gramm élelmiszer maximum 2 gramm transzzsírsavat tartalmazhat, így a szilárdságot most már inkább kókuszzsírral szabályozzák. A margarinfogyasztás legnagyobb negatívuma inkább az, hogy jelentős mennyiségű omega-6 zsírsavat tartalmaz, ami gyulladáscsökkentő társával, az omega-3-mal ellentétben, gyulladásokat idéz elő. A megfelelőnél több omega-6 fogyasztása pedig szívbetegséget idézhet elő. Alapjába véve azonban a margarin telítetlen zsírsavakból áll, amik csökkentik a vérben a koleszterinszintet.
Sokunknak talán eszébe jutott az internetet bejárt kép, ahol a hangyák a vajat részesítik előnyben a margarinnal szemben. Eddig talán azt gondoltuk, ám mégsem biztos, hogy annyira egyértelmű jele annak, hogy a margarin ne lenne megfelelő táplálék. Őri Ágnes táplálkozási szakértő így nyilatkozott ezzel kapcsolatban: „A hangya táplálékát különböző rovarok, lárvák, bábok, pókok, gombák, magvak és nem utolsósorban a mézharmat teszi ki. A margarinok szénhidráttartalma és ezen belül a cukortartalma minimális, így nem jelent vonzerőt a hangyák számára. Míg a vaj tejcukortartalma nagyobb, így természetszerűen ezt választják a hangyák inkább. Érdemesebb hiteles forrásból tájékozódni bármilyen felmerülő kérdés esetén.”
Válogathatunk tehát, hogy melyik számunkra a jobbik „rossz”, de túlságosan aggódnunk sem kell, hiszen a vajra és a margarinra is ugyanaz igaz, mint bármilyen más élelmiszerre: fő a mértékletesség. Vannak olyan szempontok, amiket figyelembe véve egyértelműen eldönthetjük, melyik termék a megfelelő számunkra. Az egyik ilyen, hogy a vaj állati eredetű, tehát a vegánok valószínűleg a margarint fogják előnyben részesíteni növényi alapja miatt. Sütésnél viszont jobb, ha vajat használunk, hiszen zsírtartalma miatt puhább lesz a végeredmény.
Étkezésre, ha megengedhetjük magunknak, választhatunk minőségibb termékeket, mint például olívaolajból készült margarint vagy fűvel táplált tehén tejéből készített vajat. Egyébként pedig válasszuk azt, amelyik jobban ízlik.
