2021. máj. 24. Lebán Csenge
Kisgyermekként mindannyian hallhattuk szüleinktől szinte minden áldott nap, hogy „tessék kimenni a levegőre”. Akkor még talán nem értettük, hogy mennyire fontos a természet közelsége a fejlődésben, és nem csak a friss levegő miatt.
Bár már őseink is pontosan tudták, hogy nagy hatással van az ember egészségére, nem olyan régóta jelentek meg az orvosi kutatások és tanulmányok ezzel kapcsolatban. Mára azonban már bizonyított tény, hogy a természet jótékony hatással van a testi-, lelki fejlődésre, és gyógyulásra egyaránt. Számtalan betegséget képes gyógyítani a zöld övezet, például helyreállíthatja a vérnyomást és a szívfrekvenciát, javítja az immunrendszer funkcióit, ápolja a tüdőt.
Viszont nem csak a testi egészségre van ennyire jó hatással. Az 1980-as években kezdték kutatni a természet lélekre való hatását és számos elvégzett tanulmány eredménye bebizonyította, hogy valóban képes meggyógyítani traumákat, depressziót, szorongást és különféle viselkedési zavarokat is. Hamarosan meg is jelentek az úgynevezett terápiás kertek, amiket előszeretettel alkalmaznak kórházakban, börtönökben, iskolákban és még sok különféle intézetben.
Az ember természeténél fogva vonzódik az anyatermészethez, ami nem véletlen. Általában azok a legegészségesebb emberek, akik sok időt töltenek a szabadban. Történeteket is olvashatunk róla, például Frances Hodgson Burnett sikerkönyve, A titkos kert (vagy: A titkok kertje), amiben ez a központi téma. Az írónőnek jó oka volt ebben a témában regényt írni, hiszen személyes tapasztalatokkal rendelkezett ebben. Frances életében volt egy felettébb válságos korszak. Az amúgy is gondterhes második házassága válással zárult, tizenhat éves fia pedig tuberkulózisban meghalt. Ekkorra már rengeteg nehéz eseményen volt túl, mint például nehéz gyerekkora, az apja halála miatti elszegényedés és kényszerű emigráció, az amerikai újrakezdés nehéz évei, anyja halála, és két sikertelen házassága. Az írónő teljesen összeroppant.
Anglikán hitét elhagyta, és egy másik vallási csoporthoz, a furcsa nevű Keresztény Tudományhoz csatlakozott. Egy Mary Baker G. Eddy nevű hölgy alapította Bostonban azzal a céllal, hogy „Urunk szavainak és tetteinek értelmében visszaállítsuk az eredeti kereszténységet és annak elveszített gyógyító képességét”. Gyógyító tevékenységüket a természet, a növények és a kert spirituális erejére alapozták. Frances sokat tevékenykedett a Maytham Hallban kialakított kertben, ami kétségkívül terápiás jelleggel hatott rá, hiszen ez ihlette aztán a következő regényét, A titkos kertet.
A könyvben végig követhetjük két beteg gyermek gyógyulását. Mary, a regény főhőse mit sem tudott erről, amikor szülei elvesztése után az angliai, természet övezte Misselthwaite-be érkezett. Mindennapjait az unalom, a magány, a sötétség uralta, aztán napról napra feltűnt neki a csenderes szépsége és nyugalma. Hamarosan kimerészkedett a kertbe. Mary egy borzasztó rossz természetű kislány volt, leginkább lelkileg sérült, de testileg is gyengécske. Nála leginkább a lelki gyógyulás követhető nyomon, ahogy a természet megismerésével a lelke megnyugszik, megbékél és egy kedves, egészséges kislány válik belőle. A másik gyerek egy kisfiú, Colin, aki szinte teljesen korlátozva van a mozgásban, mert az akkori orvostudomány nem ismerte el, hogy a betegség és gyengeség kezelésére a legkiválóbb megoldás a természet közelsége. Lépésről lépésre megláthatjuk, hogyan változik a nádszálvékony, csontos kisfiú teste a kertben tevékenykedve, mígnem ő is egy erős gyermekké lesz. A gyerekek varázslatnak nevezték mindazt, ami a kertben történt, és ha jól belegondolunk, igazuk is volt.
Az erről szóló tanulmányok mellett ez a bájos történet is megmutatja, hogy miért is ajánlatos minél több időt tölteni odakint sétálva, sportolni, vagy akár kertészkedni. Bizonyára rövid időn belül észrevesszük majd a pozitív változásokat a testünkben és lelkünkben egyaránt. Csodálatos, hogy a természet milyen hatást képes gyakorolni az ember testi és lelki fejlődésére.
