Most akkor kell vagy sem étrend-kiegészítőt szednem?

2022. júl. 22. Bálint Ildikó

Gondoltad volna, hogy egy kutatás szerint egy magyar felnőtt naponta több mint 5 órát ül egy helyben, csak 7000 lépést tesz meg, és mindössze 10 percet sportol?! A felmérés eredményei alapján újból beigazolódni látszik, hogy szokásaink nem egyeznek az egészségre vonatkozó ajánlásokkal, mellette ráadásul túl sok állati eredetű zsírt és kevés teljes kiőrlésű gabonát, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.

Az étrend-kiegészítők szerepe az életünkben

Úgy tartják, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend fedezi a szervezetünk egészséges működéséhez szükséges tápanyagokat és vitaminokat. De mi van akkor, ha nem tudjuk mindig tartani magunkat az étkezési szokásainkat illetően a változatossághoz? 

Ekkor jöhetnek számításba az étrend-kiegészítők.

Tudni kell róluk, hogy nem csodaszerek, nincsen betegséget megelőző vagy gyógyító hatásuk. Úgy is megközelíthetjük őket, hogy nem hatnak a központi idegrendszerre a gyógyszerekkel ellentétben, így fájdalom elmulasztására sem alkalmasak.

Az étrend-kiegészítő definíciója szerint létfontosságú vagy egyéb táplálkozási, illetve élettani hatással rendelkező anyagokat koncentrált formában tartalmazó készítmény. Segítségükkel elkerülhető vagy megszüntethető például a vitaminok, ásványi anyagok hiánya, mindez természetes összetevők segítségével, a természet erejével.

„Ha akárcsak egyetlen vitamin is hiányzik, vagy elégtelen mennyiségben van jelen, az, az összes többi működését is hátrányosan befolyásolja!” 

dr. Michael Colgan sportorvos

Kell-e étrend-kiegészítőt szednünk?

Az étrend-kiegészítőket többféleképpen csoportosíthatjuk, az egyik ilyen megközelítési mód aszerint különbözteti meg őket, hogy vannak közöttük kúraszerűen használható fajták, és vannak folyamatosan szedhetők.

Attól függően, hogy mi a célja az étrend-kiegészítő szedésének kell eldönteni, hogy a rendszeres használat mellett döntünk, vagy csak időszakonként, például a téli időszakban fogyasztjuk őket.

Nem nehéz szembesülni azzal a ténnyel, hogy az élelmiszerek minősége és ezáltal vitamin és ásványianyag tartalmuk már közel sem olyan, mint az elmúlt évtizedekben volt. Bizonyított tény, hogy a termőföldek minősége sokat romlott az elmúlt években, aminek eredményeként káros hatások sújtották a növényeket, majd ezáltal az állatokat és végül minket, embereket.

Ásványi anyag és mikroelem tartalom

 Csökkenés 1966 – 1990Maradt 1990
Búza50,00%50,00%
Árpa62,30%37,70%
Kukorica81,40%18,60%
Répafélék25,00%75,00%

Vitamintartalom

 Csökkenés 1966 – 1990Maradt 1990
Borsó50,00%50,00%
Tej95,00%5,00%
Káposzta95,00%5,00%
Sárgarépa40,00%60,00%  
Forrás: A zöldség és a gyümölcs már nem a régi (2004.05.04. The Ecologist)

Ahogy a táblázatban is látszik, az 1960-as évektől kezdve az élelmiszerekben jelentősen megváltozott a mikroelemek és a vitaminok mennyisége

Ennek ismeretében érdemes elgondolkodni azon, hogy a szervezetünk megkapja-e azt, amire szüksége van, még abban az esetben is, ha mi úgy gondoljuk, hogy mindent megtettünk érte az egészséges táplálkozással.

Nagyon sok olyan alattomos betegség van, amely lassan alakul ki a szervezetben annak okán, hogy az nem kapta meg a megfelelő vitamin és egyéb létfontosságú tápanyag utánpótlást.

Mindenkinek magának kell mérlegelnie a saját életritmusa, szokásai szerint, hogy szükséges-e étrend-kiegészítő szedése vagy sem ahhoz, hogy jó közérzete és a hosszú távon jó teljesítménye lehessen.