2022. febr. 24. Farkas-Csamangó Tekla
Szinte lehetetlen két életet összehasonlítani, ám sokszor talán nem is volna szükség rá, főleg akkor, ha a stresszről beszélünk. Hiszen biztos, hogy mindannyian voltunk már stresszes helyzetben, emellett pedig az is valószínű, hogy legtöbbünknek negatív jelzők és kellemetlen élmények jutnak eszébe a témáról.
De mi történik akkor, ha pozitív stresszt tapasztalunk? Létezik ilyen egyáltalán?
Biztonsággal állíthatjuk: igen. Saját hétköznapjainkból is számos példával szolgálhatunk arra, amit a tudomány eustressznek, azaz jó stressznek hív. Ez azt jelenti, hogy szervezetünk az egyes szituációk okozta hormonszint változást jóra tudja használni, erőt, energiát képes nyerni belőle. Átlagemberként lehetséges, hogy nem is gondoljuk, de az igazság bizony az, hogy szükséglet számunkra a stressz, enélkül ugyanis aligha létezhetnénk. A lényeg abban rejlik, hogy mérsékelt legyen a hatás. Mert a túl alacsony vagy túl magas szintű izgalmi állapot rombolhatja a testi és mentális egészségünket is.
Mire fordíthatjuk a pozitív stressz energiáját?
Az ideális mértékű drukk növeli a teljesítményt, fokozza a koncentrációt, és felpörget minket annyira, hogy jól bírjuk az adott, érdekfeszítő szituációt, például egy vizsgát vagy versenyt. Nem hiába mondják sportszakértők, hogy az a személy lehet igazán eredményes egy megmérettetésen, aki az adrenalin okozta érzést kellőképpen át tudja élni és emellett megfelelően képes azt kontrollálni, hiszen ekkor akár csúcsteljesítményt is nyújthat. Ezt az illetőt boldogság, tenni akarás és izgalom járja át, nem pedig félelem és frusztráció.
Vajon mitől függ a reakciónk?
Jó néhány kutatás szól arról, hogy min múlik, hogyan reagálunk, leblokkolunk vagy alkotunk stresszes helyzetekben. De konkrét választ még ez idáig nem sikerült találni erre a kérdésre. Ugyanakkor az egyértelmű, hogy mindennek köze van a mentális rugalmasságunkhoz. Tehát ahhoz, mennyire jól alkalmazkodunk a változásokhoz, milyen könnyen engedjük el azokat a dolgokat, amikért vagy amik ellen nem tehetünk semmit, és meddig vagyunk képesek azokhoz ragaszkodni, azokat jó irányba terelni, amik viszont rajtunk is múlnak.
Egyesek szerint akár a genetikánk is közre játszhat abban, mennyire vagyunk fogékonyak a stresszre. Mások pedig azt hangoztatják, hogy mindegy a biológiánk, a stresszkezelést bárki elsajátíthatja.
Mégis hogyan?
Az utóbbiak táborába tartozók azt javasolják, hogy igyekezzünk az adott helyzetben ne a problémát, hanem a lehetőséget látni. Ha pedig akadállyal állunk szemben, akkor koncentráljuk arra, miért fog menni a megoldása, ne pedig arra, hogy miért volnánk képtelenek a feladatra. Fontos az is, hogy ne rettegjünk a stressztől, hiszen az része az életünknek. Nélküle túl egyszerűek lennének a hétköznapok, mert nem jönne semmi változás. Ha viszont mindezek ellenére extrán leterheltnek érezzük magunkat, akkor teremtsünk énidőt, relaxáljunk, sportoljunk vagy fogyasszunk gyógyteát.
Most pedig nézzünk néhány példát a stresszre, különös tekintettel a jó oldalára.
Jó vagy rossz stressz – kinek, mi?
Általában nehéz megállapítani, hogy a stresszor jó vagy rossz-e. Nagyrészt minden felfogás kérdése. Természetesen egy családtagunk, barátunk, közeli ismerősünk halála, betegség vagy hirtelen munkanélkülivé válás a sajnálatos és negatív oldalt gyarapítja. De a hétköznapok tartogatnak meglepetéseket…
Költözés, babavárás, államvizsga, új munkahely, első randi, házasság, megismerkedés a párunk szüleivel, egy fontos projekt, új háziállat, nyaralás, műtét, fellépés, kiselőadás, megbeszélés a főnökkel, fizetésnap, baráti összejövetel. Mind más és más szituáció, más súllyal és más élethelyzetben, mégis leginkább tőlünk függ, hogy merre billen az a bizonyos mérleg nyelve.
Rád hogyan hatnak ezek? Voltál már olyan stresszes helyzetben, ami a végére kifejezetten jól alakult? Ha van kedved, oszd meg a tapasztalataidat velünk!
