2021. ápr. 15. Farkas-Csamangó Tekla
A mai világban nélkülözhetetlen, hogy határozottak legyünk még akkor is, ha éppen összecsapnak felettünk a hullámok és elfog minket a sokak számára ismerős érzések egyike: szorongás, félelem, aggodalom, bizonytalanság, stb. Vajon tehetünk ezek hatásai ellen, annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottak maradjunk?
A pszichológia megoldást talált aggályainkra, hiszen a szakembereknek lehetőségük nyílt egyszerre vizsgálni az elmét és a lelket: tudatot, érzelmet, hangulatot. Ráadásul olyan módszereket fejlesztettek ki, melyek segítségével hétköznapi önvizsgálatot tarthatunk. Ez közelebb visz minket bensőnkhöz. Oda, ahol erősségeink és gyengeségeink lakoznak. Önismeretünk fejlesztéséhez természetesen szükségünk van nyitottságra és őszinteségre, legfőképpen magunkkal szemben, de esélyünk lesz boldogabb életre lelni, amennyiben eloszlatjuk a ködöt, amit az évek során énünk köré fontunk.
Andrea Harrn pszichoterapeuta e cél érdekében ötvözte a kognitív terápia és a pozitív pszichológia tulajdonságait. Véleménye szerint lényeges, hogy felismerjük és megértsük érzelmeinket, hangulatainkat minőségi időt szánva rájuk, mert gondolkodásunkkal befolyásolhatjuk őket. Az általa használt eszköz, a moodcards – hangulatkártyák – kidolgozásakor a következőt írta:
„A hangulat egy átmeneti lelkiállapot vagy érzés. Segít önmagunk megértésében és cselekedeteink mérlegelésében. Míg az érzelem, bár szintén átmeneti, egy sokkal ösztönösebb biológiai reakció.”
Hangsúlyozza, hogy a titok hozzáállásunk mellett három alapvető dologban rejlik: a már említett felismerésben, a jól irányzott kérdésekben és a pozitív megerősítésben. Így tudatosíthatjuk mindazt, amit érzünk, és így lelhetjük meg a szükséges változás irányát.
Miként fogjunk hozzá?
Először is szerezzünk be egy füzetet. Hiszen mindaddig, amíg meg nem szokjuk technikánkat, jó, ha lejegyzeteljük a bennünk megfogalmazódott gondolatokat.
Ezután jöhet a megfigyelés
Andrea Harrn kártyáit otthoni gyakorlatra is ajánlja, amik tényleges irányt mutathatnak, ha hiszünk bennük, de próbaképpen mi is bevethetünk néhány trükköt. Kezdve egy könnyebben felismerhető érzés feltérképezésével. Például a félelemmel. Szerencsés esetben nem tartósan félünk és gyorsan elmúlik ez az állapot, de ha időről időre visszatér, vagy folyamatosan jelen van, észrevételezhetjük többek között a következőket:
- Miért félek?
- Milyen helyzetben fog el a félelem?
- Van –e rá mód, hogy megszüntessem?
- Van olyan személy a környezetemben, akivel beszélhetek róla?
- Milyen testi reakciókat vált ki belőlem a félelem?
- Nem szégyen, ha szakembertől kérek tanácsot!
Ha megfontoltuk a helyzetet, írjuk le a válaszokat, tapasztalatokat. Akár később is elővehetjük, hogy átgondoljuk vagy visszaidézzük a pillanatot. Ennek nyomán sok eddig homályos részlet tisztázódhat, ami a megértés felé vezet.
Végül keressünk célt, megerősítést
Egy lehetséges lépésként ösztönözhetjük magunkat arra, hogy ne féljünk félni, ugyanis értékes ember lévén számos nagyszerű tettet valósíthatunk meg. Még akkor is képesek vagyunk rá, ha vannak kihívások az életünkben.
Mit érünk el ezzel?
A tiszta fej és a mély lelki élet támogat abban, hogy kevésbé legyen úrrá rajtunk a pánik vagy más negatív érzelem. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezeket sem szabad elnyomni, meg kell élnünk és el kell fogadnunk létezésüket.
Értelemszerűen más módszereket is rutinná formálhatunk mindennapjaink során. Például, hogy keressük az apró örömöket, megosztjuk érzéseinket a barátainkkal, hálát adunk szeretteinkért, valamint önmagunkra is időt szakítunk és elmélyítjük pozitív tulajdonságainkat, illetve számba vesszük biztos pontjainkat.
Bár egyik említett lehetőség sem csodaszer, alkalmazásuk által nő érzelmi rugalmasságunk, ami távlatokat nyithat előttünk. Többek között ráeszmélhetünk arra, hogy egy jelenbeli kellemetlen szituáció, tapasztalattal és eséllyel szolgálhat a jövőben, amiből előnyt kovácsolhatunk.
