2022. szept. 14. Farkas-Csamangó Tekla
Te mennyire szeretsz nevetni? Ha van humorérzéked és szívesen kacagsz jókat saját magadon, elképzelhető, hogy egészségesebb vagy, mint hinnéd. Hiszen a nevetésnek és a humornak számos pozitív hatása van a testedre, lelkedre, de még a környezetedre is.
Sokan mondják: a nevetés gyógyít. Bár e mondat szinte ősidők óta szállóige, mára tudományosan is bebizonyosodott, hogy aki nevetni tud, jóval egészségesebb, mint az, aki humorérzéke híján van. Persze sajnos a nevetés nem gyógyír a súlyos betegségekre és nem elixír, ami visszahozná a biológiai fiatalságot, ugyanakkor rengeteg dologban segít. Például oldja a stresszt és a szorongást, minek következtében több boldogsághormon termelődik a szervezetben. De nézzük meg a mindezt kicsivel közelebbről is.
A nevetés, mint a feszültség ellenszere
Egy kiadós hahota után egészen megváltoznak a dolgok a szervezetedben. Ugyanis a sok feszültség, ami feszítve téged a nap folyamán benned lappangott kiáramlik a testedből és minden sokkal könnyebb lesz. Hiszen a szívből jövő és sokszor hangos nevetés csökkenti a stressz hormonok mennyiségét, növeli a fertőzés elleni antitestek számát, ezáltal javul a betegségekkel szembeni ellenálló képesség. Ráadásul még a fájdalmat is enyhíti, mert remek csillapító hatása van. Ezért fordulhat elő egyébként az is, hogy nagy fájdalom hatására egyesek nem sírni vagy ordítani kezdenek, hanem nevetni. Első pillantásra ez a kijelentés furcsának tűnhet, az illető pedig bolondnak. Ám arról van szó, hogy a tudatalatti reagál a fájdalomra, és a leghatékonyabb fegyvert húzza elő ellene, ami mindig kéznél van. Ezért tehát kijelenthetjük, röhögni szorult helyzetben igenis ér.
Viszont, ha nem csak kínos vagy fájdalmas szituációban szeretnél könnyíteni az aktuális állapotodon, érdemes ténylegesen időt fordítanod arra, hogy edzed a humorérzékedet. Mert a nevetés fokozza a vérkeringést, mérsékli a szívroham és más szív-érrendszeri problémák kockázatát. Szóval nevess csak, nap, mint nap, jó nagyokat, és figyeld meg, ahogy a környezetedre is átragad a jókedv.
A humor és a lelki egészség
A humor a testi jóllét mellett a lelki egészségnek is támaszt nyújt. Ugyanis, aki képes arra, hogy őszintén nevessen a boldog pillanatokban, netán még magán is megtanul nevetni, az könnyebben vészeli át a nehezebb időszakokat is. Társaságban pedig még inkább terjed a nevetés. Olyan eszközként használható ez, mint egyik kedélyjavító sem, hiszen azokkal a legjobb nevetni, akikkel biztonságban és szeretetben érezzük magunkat.
A kacagás, mint terápia
Egyes helyeken, kórházakban és pszichológusoknál már terápiaként is alkalmazzák a kacagtatást, mellyel olyan szituációkat igyekeznek teremteni, ahol a páciensek önfeledtnek érezhetik magukat és néhány percre megfeledkezhetnek a problémáikról.
A hahotajóga, mint orvosság
A kacagás gyógymódként olyannyira elterjedt, főleg az indiai orvosok körében, néhány évvel ezelőtt, hogy egész gyakorlatsort találtak ki rá. Bár vannak, akik bírálják ezt a módszert – mondván az erőltetett röhögés többet árt, mint használ, a valóságban arról van szó, hogy mesterséges, kitalált mozdulatokkal, feladatokkal idézik elő a nevetést, ami aztán valóban átfordul igazi, őszinte hahotává. Ezzel rengeteget tesznek a módszer alkalmazói a saját és a környezetük egészségéért is. Ugyanis a hahota a szociális hálónkat is képes jó irányba formálni.
Nevetni tehát nagyon is felemelő dolog. Ezt pedig nem csak viccekkel, kabaréval és egyéb estekkel lehet elérni, hanem spontán helyzetekkel, de akár direkt teremtett gyakorlatokkal is. Igaz, hogy a humorérzéke nem mindenkinek egyforma mélységű, ám semmi sincsen veszve, ugyanis a lélekből fakadó kacagás, bárkiben ott rejlik, csak fel kell tudni szabadítani. Barátokkal, lazítással, szeretettel.
