2022. márc. 01. Szűrös Ivett
Eltérő okai lehetnek annak, miért vállal egy diák munkát. A felsőoktatási hallgatóknak gyakran nincs is más választásuk, ha valahogy a felszínen akarják tartani magukat. De sok középiskolás számára sem ismeretlen a munka világa. Ők még persze inkább csak ismerkednek vele, és főként szünetekben dolgoznak, de azért vannak olyanok is, akik a tanítási időszakban szintén munkával töltik a szabadidejük egy részét.
Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az iskola melletti munkavégzés témájával. Most nézzük meg, milyen előnyökkel járhat egy diák számára, ha időnként valamilyen keresőtevékenységet is vállal.
Megtanulhatja tisztelni a különféle szakmákban dolgozókat és az általuk végzett munkát
Akár diákszövetkezeten keresztül, akár egyéb úton jut egy tanuló valamilyen munkalehetőséghez, ha dolgozni akar és/vagy nagyon szüksége van a pénzre, akkor általában elvállalja. Ha csak nincs valami jó indok rá, nem javasolt visszautasítani egy ajánlatot, hiszen lehet, hogy a jövőben épp emiatt nem fogják majd többet hívni. Az élet nem kívánságműsor. Sokszor a felnőttek is kénytelenek elvállalni alacsonyabb pozíciót, vagy épp elvégezni az aktuális munkahelyen egy kevésbé passzoló teendőt. Emellett pedig a különféle feladatok (pl. árufeltöltés, szórólapozás, takarítás) révén a diák megtanulhatja tisztelni azokat, akiknek főállásban kell helytállni a sokszor komoly fizikai erőnlétet követelő munkakörökben.
Bővítheti ismereteit és gyakorlati tapasztalatokat szerezhet
Bármilyen munkát végez is egy diák, de azzal gyakorlati tapasztalatot szerezhet, illetve ismereteit is bővítheti. Ennek különösen azért van nagy jelentősége, mert sok iskolában inkább az elméleti tudásra fektetnek (nagyobb) hangsúlyt. Ráadásul a megszerzett tapasztalatok nem csupán a munka világában, de az élet egyéb területein is hasznára válhatnak a dolgozó diákoknak.
Az iskola és a tanulás szerepe felértékelődhet a diák szemében
Egy végigdolgozott hétvége és/vagy nyári szünet után sokkal jobban esik beülni a kényelmes iskolapadba is. A diák ráébredhet arra is, hogy van értelme tanulni. Amikor én diákmunkát végeztem, sokszor hallottam a főállású kollégáktól a következőt: „Addig örülj, amíg az iskolapadban ülhetsz.” Már akkor is tudtam, hogy igazuk van, ám valójában csak akkor tudatosul az emberben ennek a mondatnak a jelentősége, amikor egyedül kell megállnia a saját lábán, és nem a másnapi dolgozat a legnagyobb problémája.
Megtanulhat (jobban) gazdálkodni az idejével
Ez főként azokra lehet igaz, akik a tanítási/szorgalmi időszakban is dolgoznak. A kötelező órák mellett ugyanis úgy kell szervezi a mindennapokat, hogy a munka mellett ne csak a tanulásra, de még az egyéb teendőkre is legyen elég idő. Ez nem könnyű feladat, különösen akkor nem, ha a megélhetés miatt relatíve sokat kell dolgozni. Akinek viszont már diákként sikerül úgy szervezni a mindennapjait, hogy mindenre jusson elég idő, az a későbbiekben szinte biztosan könnyebben boldogul az életben, vagy legalábbis nem okoz majd gondot számára, hogy megálljon a saját lábán álljon.
Megtanulhatja (jobban) becsülni a pénz értékét
Sokan úgy tartják, hogy a család anyagi helyzetétől függetlenül is fontos, hogy egy diák olykor-olykor vállaljon valamilyen keresőtevékenységet. Ez ugyanis segíthet abban, hogy megtanulja (jobban) becsülni a munkával szerzett pénz értékét.
A meglévő kapcsolatait erősítheti, illetve szert tehet új ismeretségekre is
Sokszor előfordul, hogy egy kisebb-nagyobb baráti társaság tagjai együtt vállalnak diákmunkát. A közös munka erősítheti a közöttük lévő kapcsolatokat. Emellett persze új ismeretségekre is szert tehetnek.
Az önéletrajzba is bele lehet írni
A diákévek alatt szerzett munkatapasztalatokat akár az önéletrajzban is fel lehet tüntetni. Sőt, ha egy-egy munkahelyről még ajánlást is sikerül szerezni, az külön pluszt jelenthet a későbbi álláskeresések során.
Az előzőekben felsorolt előnyök nem véletlenül lettek feltételes módban írva. Ugyanis sok tényezőtől függ az, hogy a munka világa milyen hatással van egy diákra. Többek között egy tanuló személyisége, a (jó irányú) változásra és fejlődésre való hajlandósága, illetve az egyes munkák végzése során szerzett pozitív és/vagy negatív tapasztalatai nagyban meghatározzák, hogy számára jár(t)-e egyáltalán valamilyen előnnyel a diákmunka, és ha igen, akkor mivel. (A megkeresett pénzen kívül természetesen.)
