2022. jan. 20. Diós Anita
Noha a legtöbb nő egy erős, független férfiról álmodik, a jelenlegi gazdasági helyzetben sok fiatal nem engedheti meg magának, hogy saját lakása legyen, vagy akár fiatal éveiben bérelt lakásában megtapasztalja, milyen egyedül, saját erőfeszítéseivel fenntartani egy háztartást. De vajon minden esetben nemet kell mondani egy kapcsolatra, ha a férfi még szüleivel él, vagy működhet a közös jövő ilyen kezdettel is?
Természetesen, mint a legtöbb helyzetet, ezt sem lehet egyértelmű pozitív vagy negatív elbírálással illetni. Akad pár olyan kérdés, amelyek megválaszolásával például tovább árnyalhatjuk a képet, és megfontoltabb, felelősebb döntést hozhatunk.
Az egyik ilyen kérdés, hogy kiszemeltünk vajon azért húzódik-e meg a szüleinél, hogy pénzt spóroljon, vagy sem. Amennyiben a válasz igen, úgy egy, a pénzével okosan bánó személy képe rajzolódhat ki bennünk, aki fényűző életmód helyett inkább a jövőjére fókuszál, még ha ez ideiglenesen némi megszorítást jelent is számára. Természetesen semmi kivetnivaló nincsen abban, ha valaki okosan bánik a pénzével, sőt, később is nagy haszna lehet annak, ha nem veri el életünk párja a nehezen megkeresett pénzt. Más lehet a helyzet persze akkor, ha azért kényszerül pénzügyi okokból szülei otthonában élni, mert annyira pazarló életmódot folytat, vagy mert például annyira nem tud alkalmazkodni a munkahelyén, hogy folyamatosan új munkák után kell néznie. Ilyen esetben már komolyan érdemes megfontolni, hogy valóban működhet-e egy komoly kapcsolat az illetővel.
Egy másik fontos kérdés, hogy barátod esetleg azért él-e édesanyjával, mert ezzel támogatni szeretné. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor a szülők egészségi állapota, netán valamilyen más körülmény miatt dönt úgy egy fiatal férfi, hogy jelenlétével és a hétköznapokban nyújtott segítségével biztosít támogatást. Ebben sincsen semmi kivetni való, sőt, még akár empatikus személyiségre is utalhat. Amennyiben viszont a férfi igényli a folyamatos támogatást (például a főzésben, a számlák kifizetésében, a pénz beosztásában, vagy akár a legegyszerűbb ház körüli munkákban is), s ezért él szüleivel, az sajnos bizonyos szintű éretlenségre utalhat. Meglehet, hogy változik még a jövőben e téren, de a tapasztalatok szerint nem ez az általános trend – így hát jó, ha arra készülsz, neked is az anyukájaként kell majd segítened őt, ami nem kissé megterhelő, és nem feltétlenül az az élet volna, amelyre te vágysz…
Kényes kérdés, ha egy férfi felnőtt korában is „anyuci kisfiaként” szeretne élni, vagyis más szavakkal, nem tud érzelmileg felnőni és elszakadni tőle. Ez olyannyira nem természetes jelenség, hogy már a Biblia évszázadokkal ezelőtt íródott Ószövetségében is elhangzik a mondat, hogy a fiú „apját és anyját elhagyva” alapít új családot. Amíg tehát ezt a lépést nem teszi meg, addig nem valószínű, hogy érett családapaként vagy férjként tudna viselkedni.
Előfordulhat, hogy valaki azért „ragad le” a szülei házában, mert úgy van vele, úgyis ő örökli, s így fokozatosan maga is fejlesztheti és csinosítgathatja majdani ingatlanját. Ez főleg akkor gyakori, ha a szülők már idősek, mindenesetre azonban arra is utalhat, hogy ahelyett, hogy közös új otthont keresne, valójában inkább leendő élettársát vagy feleségét is a szülői házába rángatná. Alapvetően ez nem mindenkit zavar, de talán elmondhatjuk, hogy a nők többsége nem erre vágyik – ha te sem, akkor ideje lehet tovább lépni, vagy komolyan átbeszélni a helyzetet.
További okai is lehetnek annak, ha egy férfi nem költözik el a szülői házból. Meglehet például, hogy korábban már saját bérelt lakásban élt, azonban más városban talált munkát, vagy újabb tanulmányokba kezdett az adott környéken, s így praktikusabbnak látta, ha ideiglenesen visszaköltözik. Ezek sem elítélendő indokok, és alapvetően nem kell tartanunk a hosszú távú párkapcsolattól egy olyan férfival, aki képes áldozatot hozni akár egy jobb munkalehetőség, akár a szellemi-szakmai fejlődés érdekében.
