(Igaz) barátság

2020. júl. 30. Szűrös Ivett

„Az életben két áldás létezik: a könyvek és a barátok. (…) Fordított arányban kell őket birtokolni: sok könyvet és kevés barátot.”

Elif Shafak

Amíg kicsik vagyunk, eszünkbe sem jut elgondolkodni a barátság lényegén. Akkor még egyszerű minden. Barátnak tekintünk mindenkit, akivel egyszer játszottunk egy jót a játszótéren, vagy pancsoltunk a strandon. Kisiskolásként sem töprengünk azon, miért is barátkozunk épp a szomszéd kislánnyal/kisfiúval, egyszerűen csak jó együtt eltölteni egy-egy szünidei napot, amikor a szülők nem tudnak számunkra jobb családi programot biztosítani. Ha ekkor vannak is viták a barátainkkal, gyorsan kibékülünk, nem neheztelünk sokáig a másikra. Aztán jön a kamaszkor, annak minden bonyodalmával és nehézségével együtt. Már egyáltalán nem mindegy a számunkra, kivel is töltjük el a szünidőket vagy az órák közötti szüneteket. A pubertás során nem csak a test, de a psziché is jelentős változásokon megy keresztül. Megtörténnek az első komolyabb viták a gyerekek és a szülők között, de ugyanígy kamaszkori barátságokat is próbára tehet egy-egy meggondolatlan szó vagy cselekedet. Ebben az életkorban ugyanis a szavaknak és a tetteknek már súlya van, ezért egy egyszerű bocsánatkérés nem elég. Ekkor a barát egy olyan személy, akinek a szavára adunk, és akire adott esetben nagyon meg is tudunk haragudni. Elérve a fiatal felnőtt kort, az addig gyűjtött tapasztalatoknak (is) köszönhetően már tisztában vagyunk vele, milyen személyiséggel, tulajdonságokkal bíró személyeket szeretünk magunk körül tudni. Az ember azt is megtanulja, hogy a bizalom kincs, amit nem lehet csak úgy osztogatni, azt ki kell érdemelni. Ezért is van, hogy ahogy öregszünk, úgy lesz egyre nehezebb új barátságokat kötni. Meglehet, hogy valaki sok embert tart a barátjának, ám az, akire bajban valóban számítani lehet, csak kevés van. És ez utóbbiak az igazi barátok. Nem pedig azok, akik mihelyst hátat fordítasz nekik, rajtad és a problémáidon köszörülik a nyelvüket vagy pedig azok, akik csak akkor hívnak, ha éppen kell nekik valami.

A fenti idézet kiválóan fogalmazza meg azt, amire az embernek szüksége van. A könyvek ablakot jelentenek a világra, ezért is fontos, hogy minél olvasottabbak legyünk. Ami pedig a barátokat illeti. Nem az a lényeg, minél több legyen belőlük, hanem az, hogy akit annak nevezünk, az valóban akként is viselkedjen. Mert az igaz barát örül a másik sikerének, és ha a helyzet úgy hozza, akkor a bajban is segít.

Július 30-a a barátság világnapja.