2021. jún. 09. Diós Anita
A távkapcsolatok száma részben az internet adta lehetőségeknek köszönhetően, részben a járványhelyzet okozta kényszer miatt talán minden korábbinál magasabb. Néhányan ugyan nem értik, hogyan lehet túlélni egy ilyen kapcsolatot, mások azonban egy olyan lehetőségként tekintenek rá, amikor jobban megismerhetik egymást, és elmélyíthetik kapcsolatukat. Hogy siker vagy kudarc lesz a vége, az azonban természetesen több tényezőn múlik…
A távkapcsolat kezdetén egyes párok bizonytalannak érezhetik a helyzetet, s attól tarthatnak, hogy a kapcsolatuk elkövetkező szakasza egyfajta lefelé ívelő irányt vesz. Ez azonban nem feltétlenül kell, hogy így legyen.
A távkapcsolat egyik legfontosabb leckéje az, hogy bizalomra tanítanak. Bátorító lehet a gondolat, hogy a távkapcsolat nem távolabb sodorja egymástól a feleket, hanem éppenséggel megmutatja számukra azt, hogy milyen komolyan veszik mindketten a kapcsolatot, s mennyire eltökéltek annak megőrzésében.
Lényeges kérdés az is, hogy mennyi kapcsolattartásra van szükség a távkapcsolatban. Sajnos sokan abba a hibába esnek, hogy egészen „ráakaszkodnak” párjukra, és folyamatosan visszajelzést várnak tőle esetleges aggodalmaik elcsitítása végett, netán az állandó kapcsolattartással próbálják kifejezni a kötődésüket.
A távkapcsolat azonban nem attól működik jól, ha valaki folyamatosan SMS-eket küldözget, leveleket ír, telefonál, videochatel, s teszi ezt akkor is, amikor már csak kényszeredett témákat tud felvetni. Ellenkezőleg! A távkapcsolatban ugyan fontos, hogy az érzelmeket kölcsönösen kifejezzék egymásnak a felek, de a cél nem az, hogy ezt hosszan, hanem, hogy bensőségesen, a kapcsolattartást személyessé téve tegyék meg. Nem a partner terhelése a feladat, hanem az, hogy a távollétében is biztos pontként tekinthessen társára. Ehhez pedig aligha arra van szükség, hogy folyamatosan az ő üzenetei miatt csippanjon a telefonja, akár a legalkalmatlanabb pillanatokban is!
Ugyancsak sorsdöntő lehet a távkapcsolatban, hogy van-e a párnak valamilyen közös célja, amelyre nagy várakozással tekintenek. Ha van ilyen cél, akkor sokkal könnyebb elviselni az aktuális időszak nehézségeit is, mivel mindketten arra koncentrálnak, hogy milyen nagyszerű dolgot érhetnek el együtt a jövőben.
A közös érdeklődési körök fenntartása is akadályokba ütközhet olykor a távkapcsolat esetén. Meglehet, hogy egyikük olyan helyen köt ki, olyan társaságoknak lesz része, amelyek addigi érdeklődési köreit tágítják, vagy „rosszabb” esetben meg is változtatják. Ebbe a másik felet is érdemes bevonni – például könyvek, sorozatok, tevékenységek ajánlásával.
A modern technológia emellett lehetőséget ad a közös időtöltésre a távolság ellenére – szinte bármikor belekezdhetünk egy közös online játékba, legyen szó akár sakkról, akár valamilyen látványosabb videojátékról. Vannak továbbá felületek, ahol közös filmnézésbe is lehet kezdeni, de a jól bevált video hívásokról sem feledkezhetünk meg.
A digitális világ mellett ugyanakkor érdemes a hagyományos módszerekkel is élni. Csodálatos pillanatokat lehet szerezni szerelmünknek például egy hagyományos, postai képeslappal, egy csokor házhoz rendelt virággal, egy elpostázott személyes tárggyal, de akár még egy finom meglepetés vacsora megrendelésével is.
Mindenek felett pedig, amikor csak lehetőség van a személyes találkozásra, érdemes összefutni. Még akkor is jó találkozni, ha talán csak órákig tart a találkozó – az ember ösztönösen vágyik a másik közelségére, érintésére.
Amikor gyakorivá válnak a kifogások, s rendre elmaradnak a találkozók, sajnos megvan az esély arra, hogy a kapcsolat ellaposodik, lassacskán elhalványul mindkét fél életéből. Más a helyzet persze akkor, amikor valamilyen különös ok – például a járványhelyzet, valamilyen betegség – miatt nincs mód a találkozásra, hiszen az ilyen helyzeteket mindig másként dolgozzák fel a párok, és megjelennek bennük olyan érzelmek is, amelyek képesek fenntartani az egymás iránti mély szeretetet és érdeklődést.
