Hazugságok hálójában

2020. dec. 26. Szűrös Ivett

A hazugság definíciója a wikiszótár szerint: igaztól eltérő adat; szándékosan hamis vagy pontatlan állítás; olyan közlés, amiben az igaz állítások között valótlan részletek is vannak; az igaz részek olyan összeállítása, amik együtt hamis összképet eredményeznek.

Talán nem is találni olyan embert, aki eddigi életében még sohasem hazudott. Többnyire már gyerekként megtanuljuk, hogy a hazugság rossz dolog, ennek ellenére a kisebb és nagyobb hazugságok bizony az életünk részét képezik. Akármennyire is tiltakozunk ellene, de ez így van. Ha mi nem is szoktunk hazudni, attól még előfordulhat, hogy nekünk valamikor már hazudtak. De az is könnyen lehet, hogy most is hazugságban élünk, és még csak nem is tudunk róla…

Aki nem szemellenzővel éli az életét, az tudja, hogy jobb résen lenni – mindenben is. Különösen igaz ez, ha vannak rossz tapasztalataink. Persze nem mindegy, hogy mivel kapcsolatban hazudtak/hazudnak nekünk. Azt mondják, hogy van kegyes hazugság. És biztosan vannak az életben olyan helyzetek, amikor ez az állítás megállja a helyét. Ezt döntse el mindenki maga. Azon is sokat lehetne vitatkozni, hogy mi számít apróbb füllentésnek, illetve mi komolyabb hazugságnak. Nem vagyunk egyformák, így eltérően reagálunk arra, ha rájövünk, bizony nem mondtak/mondanak igazat nekünk.

Talán az egyik legnehezebb és legbonyolultabb helyzet az, amikor véletlenül a tudomásunkra jut, hogy valakinek hazudnak, de mivel nem akarunk beleavatkozni a másik életébe, így inkább hallgatunk, esetleg ha az illető rákérdez az adott dologra, akkor „Én nem tudom” -mal felelünk. De az is előfordulhat, hogy maga a hazugságon kapott ember – célzottan – kér minket arra, hogy ne mondjuk el az igazat, vagy hazudjunk az érdekében. Bizonyára sokan keveredtek már az előbbiekhez hasonló szituációkba. Egyesekről lepereg az ilyesmi, nem csinálnak ügyet belőle, egyszerűen csak hallgatnak. Azonban másoknak álmatlan éjszakákat és komoly lelkiismeret-fordulást okoz, ha tudomásukra jut, hogy egy barátot, ismerőst, vagy családtagot az orránál fogva vezetnek.

Minél több hazugsággal szembesül az ember, annál inkább bizalmatlanná, gyanakvóvá válik. És nem csak azokkal szemben, akikben csalódott, de úgy általában véve is. Az emberben valahogy minden egyes felismert hazugsággal meghal valami. Ez különösen igaz azokra, akik jobban a szívükre veszik azt, ha nem mondanak nekik igazat.

Végezetül egy találó idézet:

„Ahol a hazugság és hamisság magvait vetik el, szárba szökken a gyanakvás és a megosztottság.”

II. János Pál (fordította Fejérvári Boldizsár), forrás: citatum.hu