Füllentés az iskolai osztályzatokról, kezdjek el pánikolni?

2022. szept. 30. Bálint Ildikó

Mikor jön el az ideje annak, hogy elkezdjünk azon aggódni, hogy a korábban oly lelkes gyermekünk elhallgat valamit az iskolai teljesítményével kapcsolatban? Az első iskolaévekben még lelkesen újságolta az aznap kapott eredményeket, de néhány évvel később már inkább hallgatásba burkolózik a gyermeked? Nézzük, milyen oka lehet ennek!

Mi az oka a rossz jegyek elhallgatásának?

Nem árulok el újdonságot azzal, ha azt mondom, hogy minden gyermek más és más. Nem lehet őket összehasonlítani. Az iskolai osztályzatok mégis ezt teszik és rangsorolják a gyerekeket. Egy rosszabb képességű vagy éppen lustább gyermek hamarabb kap rossz jegyeket. A rossz jegyek pedig sokszor negatív érzelmekkel járnak. Aggodalom, szégyen, félelemérzés, szorongás alakulhat ki a gyermekben, ha sorozatosan rossz eredményeket produkál.

Fontos az őszinteség

Ahhoz, hogy ezek az érzések minél kisebb eséllyel és kisebb mértékben alakuljanak ki gyermekünkben a legfontosabb, hogy olyan megértő környezetben neveljük csemeténket, amelyben nem kell azon aggódnia, hogy mit kap, milyen hangnemben fogadjuk, ha adott esetben épp rossz jegyet visz haza.

Semmi esetre sem szabad arra nevelni, hogy nem hibázhat, hogy mindig a maximumot kell kihoznia magából. Mert ha így történik, akkor egy szorongó gyermekünk lesz, aki nem csak velünk lesz bizalmatlan, hanem az egész világgal. A bizalmatlanság pedig magával hozza azt, hogy egyre több lesz a füllentés, a mellébeszélés.

Tudnia kell, hogy ha hibázik, ha épp nem jó jegyet hoz haza, mi akkor is feltétel nélkül szeretjük. És nemhogy nem haragszunk rá, de ugyanolyan büszkék leszünk rá, mintha jeles eredményt hozott volna haza. Ez nem hozza magával azt, hogy nem lehetnek elvárásaink. Annyit jelent csupán, hogy megtanítjuk neki, hogy emberből vagyunk és az emberek tudnak hibázni. Sőt, legjobban a hibáinkból tanulunk.

A legjobb, amit tehetünk, hogy elmondjuk a gyerekeknek, hogy nemcsak ők hibázhatnak, hanem anya és apa is hibázik olykor a munkahelyén. És ez teljesen természetes. Mert senki sem tökéletes és nem is kell senkinek annak lennie.

Lehet törekedni a tökéletességre, lehetünk maximalisták, de nem szabad, hogy negatív érzelmek alakuljanak ki – különösen nem egy kisgyerekben – ha épp valami nem sikerül neki tökéletesen.

Kerüljük a büntetést!

A büntetés és megszidás helyett sokkal jobb a motiváció. Nagyon rossz szülői magatartás, ha a rossz jegyek miatt büntetést alkalmazunk, vagy épp megdorgáljuk. Helyette a pozitív megerősítés eszköztárát alkalmazzuk.

Néhány példa, amelyet mindenki a saját helyzetére alakíthat:

  • Nagyra értékelem az őszinteségedet
  • A kemény munkád meg fog térülni
  • Ez a mostani jeles jegy a kemény munkád eredménye
  • Minden perc, amit a házi feladat elvégzésével töltöttél a dolgozat eredményében meg fog térülni
  • Legyél büszke magadra
  • Látom neked ez most nagyon könnyen sikerült, pedig egyáltalán nem volt könnyű
  • Egyre jobb vagy
  • Úgy látom, ez tényleg nagyon érdekel
  • Ez nem lehetett könnyű, de te ügyesen megoldottad