2021. aug. 28. Diós Anita
Természetes, hogy mindenki ügyes, okos, de legfőképpen, boldog gyermeket szeretne. Szó se róla, a legtöbb szülő nagyon sokat megtesz ezért, de nem mindig az fejleszti a legjobban a gyermek egyes képességeit, amire elsőként a legtöbben talán gondolnánk, s ez így van a matematikai gondolkozás megalapozásánál is.
Az óvodáskorú gyermekek többségénél nem jó elképzelés az, amikor a szülő, csak hogy siettesse a gyermek matematikai ismereteinek kialakulását, bonyolult műveleteket kezd neki tanítani. Az ő esetükben ugyanis ennél kevésbé konkrét módon jelenik meg a matematikai gondolkozás megalapozása, s mivel az ő világuk még a játék, érdemes a legfontosabb témákat is játékba ágyazva felkínálni nekik. Fontos az is, hogy a túlzott igyekezettel nehogy esetleg már ilyen korán a későbbi „nemszeretem-tantárgyak” közé száműzzük a matematikát a gyerkőcök szívében, hiszen sokkal többet használunk azzal, ha inkább kicsit kevesebb új ismeretet adunk át, de azt úgy, hogy fenntartsuk, s lehetőleg akár növeljük is az érdeklődésüket a matematika iránt.
A gyerekek általában szeretnek dolgokat bizonyos szempontok alapján csoportosítani, ami logikai fejlődésüket jól fejleszti, s amellett a halmazok világának kapuját is megnyitja előttük. A saját gyermekét mindenki maga ismeri a legjobban, így bizonyosan könnyedén talál olyan témát a szülő, amely különösen foglalkoztatja a csemetét. Ebben a témában képeket, játékfigurákat használva rendezgethetjük csoportokba az elemeket. Például, ha egy gyermek a járművekért rajong, akkor csoportok és azon belül alcsoportok képezhetőek annak alapján, hogy milyen színűek a járművek, hogy hol járnak (földön, vízen, levegőben), vagy hogy sok személyt szállítanak-e, vagy csupán néhányat. Az állatok világának témája is kimeríthetetlen, hiszen csoportok, alcsoportok és mindezen túl „metszetek” is előfordulnak, ha például annak alapján csoportosítjuk az állatokat, hogy házi- vagy vadállatok, emlősök vagy madarak, növényevők vagy ragadozók, szárazföldi vagy vízi állatok-e.
Különböző méréseket is végezhetünk a gyerekekkel, aminek két alapvető formája van: a dolgok egy mértékkel történő mérése, vagy egymáshoz viszonyítása. Előbbire példa, amikor a család autójának hosszát mérjük le egymás mögé helyezett madzagokkal, utóbbira pedig, amikor a különböző játékokat egymás mellé téve arról beszélgetünk, melyik a nagyobb, vagy éppenséggel a kisebb.
A memóriajátékokról sem feledkezhetünk meg, hiszen ezek nemcsak a figyelmet, a megfigyelőkészséget és az emlékezetet dolgoztatják meg, de a gyerekek logikai fejlődését is segítik, hiszen fel kell fedezniük, miben hasonlóak, s miben különbözőek a képeken látható ábrák. Minél inkább hasonlóak az ábrák, annál hangsúlyosabb ez a fejlesztő hatás, de a túl nagy hasonlóság azért kerülendő, mert nagyon megnehezítheti a kicsik dolgát, ami kedvüket szegheti, és negatív élményt nyújthat számukra. A fejlesztő hatásokon túl a memóriajátékok ráadásul kétségkívül nagyon élvezetesek minden korosztály számára, így az egész család kedvét lelheti a kártyapárok felkutatásában!
Hasonló elven fejlesztenek a különbségkeresős ábrák is, amikor a gyerekeknek meg kell találniuk a hasonlóságokat és eltéréseket az egyes képek között.
Szintén a gyerekek logikáját segítenek fejleszteni a puzzle játékok, de itt is fontos, hogy a csemeték korának megfelelő nehézségű puzzle-t tegyünk eléjük. Az egészen kicsiknek akár egy néhány négyzetre szétvágott kép is elég kihívást jelenthet, s ahogy egyre idősebbek lesznek, egyre bonyolultabb puzzle játékokkal is képesek lehetnek megbirkózni.
A sorozatok világába is elkalauzolhatjuk a gyerekeket már ebben a korban is, hiszen például gyöngyfűzésnél megadhatjuk nekik, hogy milyen sorrendben helyezzék fel egymás után az egyes gyöngyöket, majd ezt a sorrendet ismétlik a nyaklánc vagy karkötő elkészültéig. Ha pedig szándékosan kihagyunk egy gyöngyöt a sor utolsó részén, akkor megkérdezhetjük a gyermeket, szerinte melyik hiányzik, vagy melyik illene az adott helyre.
A geometriával is megismerkedhetnek már a kicsik, akik óvodás korban még elsősorban az egyszerű alakzatokat, például a háromszöget, kört, négyzetet, téglalapot ismerhetik fel. A szimmetria érzékeltetésekor az utánozós „tükörjátékok”, illetve az összehajtogatott lapokkal készülő művek (például festékpillangó, kivágott hópihe minták) is nagy segítségünkre lehetnek.
