Emlékezzünk meg méltón elhunyt szeretteinkről

2021. nov. 01. Szűrös Ivett

Mindenszentek és halottak napján (november 1 és 2-án), illetve az azt megelőző és azt követő napokban sokan indulnak útra, hogy felkeressék elhunyt szeretteik sírhelyeit. Az október vége-november eleje körüli időszakban a temetők megtelnek látogatókkal, akik virágokkal és koszorúkkal díszítik a sírokat, mécseseket gyújtanak, emlékeznek.

„Halottak napján nem csak a halottaink miatt megyünk ki a temetőbe, hanem saját magunkért is, mert az élet mindennapi gondjai közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni e világ kérlelhetetlen igazságáról: az élet múlandó.”

Böjte Csaba, forrás: citatum.hu

A koszorúk, művirágok és mécsesek árusítása már hetekkel az ünnepek előtt megkezdődik. Természetesen az anyagi lehetőségektől függ, hogy az ember mit engedhet meg magának, de igazából nem is az a lényeg, mi és milyen értékben kerül a sírokra. Egyébként némi hozzávalóból akár saját kezűleg is lehet koszorút készíteni, de ha még ennyire sem futja, akkor egy szál virággal és a legolcsóbb mécsessel is meg lehet emlékezni egy-egy szerettünk sírjánál. Friss virágként a legtöbben krizantémot helyeznek el a sírokra, ez ugyanis nem csak ültetett és cserepes formában bírja az őszi időjárást, de vázában is akár hetekig jól tarthatja állagát.

Halottak napja az emlékezés ünnepe.

A következő idézet egyszerűen, ám mégis nagyszerűen önti szavakba azt, hogy ilyenkor az összes eddig elhunyt emberre emlékezünk, attól függetlenül, ismertük-e őket, vagy tudunk-e róluk bármit is:

„Halottak napja azért is különleges, mert ilyenkor nemcsak a saját halottainkra emlékezünk, hanem mindazokra, akik előttünk jártak, és az életük, örökségük fontos mindnyájunk számára. Akkor is, ha név szerint nem tudjuk, hogy ki készítette az első kenyeret, ki találta fel a betűt vagy az írást. Mindez hozzátartozik az életünkhöz, és nem a semmiből került elénk: ősi örökségeink ezek, amelyeket halottainktól, az egykori élőktől kaptunk.”

Jelenits István, forrás: citatum.hu

A mindennapi rohanásban az ember sajnos hajlamos elfeledkezni arról, mi is igazán fontos az életben. Ezért gyakori, hogy ilyen vagy olyan okok miatt, de a közeli hozzátartozók sírhelyeit sem látogatja. Természetesen előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek valóban lehetetlenné teszik azt, hogy valaki rendszeresen kilátogasson a temetőbe. Ám kevés szívszorítóbb látvány van az elhanyagolt sírhelyeknél, épp ezért lehetőség szerint meg kell találni a módját, hogy egy-két havonta tegyük vagy tettessük rendbe azokat a sírokat, amelyekben a legközelebbi hozzátartozóink, szeretteink nyugodnak. Legalább halottak napján pedig személyesen is látogassunk ki a temetőbe, vigyünk egy kis virágot és gyújtsunk mécsest. Emlékezzünk meg méltón elhunyt szeretteinkről!

Figyelem! Ebben az időszakban nagyon sokan indulnak útnak, épp ezért fokozottan figyelni kell, hiszen ilyenkor általában a közúti baleset is több. Ezekben a napokban a lopások száma szintén megnövekedhet. A szemfüles tolvajok ugyanis csak arra várnak, hogy kirámoljanak egy bezáratlanul hagyott autót, vagy épp feltörjenek egyet, de egy síron felejtett táskának is pillanatok alatt nyoma veszhet. De nem csak több balesettel és lopással kell számolni, ugyanis a tűzesetek is gyakoriak ilyenkor. Ezt megelőzve figyelni kell arra, hogy a temetőben tartókba helyezzük el a mécseseket, hazaindulás előtt pedig oltsuk el azokat. Aki pedig otthon is mécsest gyújt, az ügyeljen arra, hogy gyúlékony anyag (pl. függöny) ne legyen a közelében, illetve ne hagyja azt őrizetlenül égve. Előzzük meg a temetői és az otthoni tűzeseteket! Elhunyt szeretteinkről emlékezzünk méltón, ám biztonságban!