2021. márc. 15. Szűrös Ivett
Egyenlőség, szabadság, testvériség!
„Ha a népnek természeti joga és szabadsága meg nincs, akármit mesterkélünk rajta, sohasem lesz, nem lehet azzá, amivé lennie kell vala.”
Táncsics Mihály
Minden magyar, éljen bárhol is a világban, de március 15-én megemlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, illetve annak hőseiről. Ez az egyik legfontosabb ünnepünk. Sajnos azonban sokat kellett várni arra, hogy ez valóban így is legyen. Ugyanis több évtizedes szünet után, csak 1989 óta nemzeti ünnep és munkaszüneti nap március 15-e.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kötelező tananyag, így minden magyar ismeri az egyik legmeghatározóbb történelmi eseményünket. Bár az idősebbeknek talán már kissé megkopott emlékei vannak az iskolában tanultakról, arra azonban a legtöbben biztosan emlékeznek, hogy 1848. március 15-én Petőfi Sándor és még néhány társa elindult a Pilvax kávéházból a Landerer nyomdába. Ott kinyomtatták a 12 pontba foglalt követeléseiket és a Nemzeti dalt, majd a nyomtatványokat szétosztották. Ezután pedig az egyre gyűlő tömeg elindult, hogy kiszabadítsa a Budán raboskodó írót, Táncsics Mihályt.
„Talpra magyar, hí a haza!
részlet Petőfi Sándor Nemzeti dal című művéből
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk.”
A március 15-ei megemlékezés egyik nélkülözhetetlen kelléke, a nemzeti összetartozás szimbóluma a kokárda (szalagrózsa, szalagcsillag). Ez eredetileg a francia forradalom jelképe volt, és rendszerint a kalapra tűzték. Ezzel szemben Magyarországon a kabát hajtókáján vagy a mellrészén, a szív felőli oldalon viselték/viselik. Színei megegyeznek a nemzeti zászlóéval. A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik Petőfi Sándor kokárdáját, melyet felesége készített. Ez kívülről befelé olvasva: piros-fehér-zöld. A legtöbben manapság is ilyet használnak. Egyesek azonban azt vallják, hogy Szendrey Júlia tévesen készítette el ezt a forradalmi jelképet. Ugyanis a kokárdát helyesen belülről kifelé kell olvasni, tehát a piros belül van, míg a zöld kívül, ellentétben az elterjedtebb változattal.
Bár a koronavírus-járvány miatt szigorú korlátozások vannak érvényben: az iskolák zárva, az ünnepségek elmaradnak, azért lehetőségeinkhez mérten emlékezzünk meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról. Idézzük fel a családdal közösen a Nemzeti dalt és a 12 pontot, olvassunk történelmi cikkeket, illetve viseljünk kokárdát, még akkor is, ha otthon kell maradnunk ezen a napon. Mert március 15-e nem csak ünnep, de tiszteletadás is a hősök emlékének.
