2022. aug. 20. Lebán Csenge
Augusztus 20-a nagyon régóta, egészen pontosan 1083 óta az államalapítás ünnepe. Mindannyian tudjuk, hogy ez Szent István nevéhez fűződik, azonban azzal sokan nincsenek tisztában, hogy miképp, milyen áldozatok árán alakult meg az állam, az első Magyar Királyság.
Mint tudjuk, Géza fejedelem uralkodása alatt felismerte, hogy a keresztény Európában nem túl fényes jövő áll a pogány magyarok előtt, így elhatározta, hogy lépéseket tesz a kereszténység felé. Családjával együtt megkeresztelkedett. Trónörökös fia, Vajk, felvette az István nevet. 997-ben, Géza halálakor István lett az új fejedelem. A kezdetek sem voltak zökkenőmentesek, hiszen Koppány, igényt tartott a hatalomra a szeniorátus (ő volt a család legidősebb férfi tagja) és levirátus (sógorházasság: Koppány feleségül vette volna Géza özvegyét, Saroltát) elvére hivatkozva. Az ország nagy része, akik az ősi jogban hittek, mellé álltak. István pedig német-római hadvezérekkel és katonákkal az oldalán szállt harcba. Ezzel akkoriban egyáltalán nem vívta ki a magyar nép elismerését és bizalmát. A döntő ütközetre Veszprém közelében, Sólynál került sor (ahol ma is emlékül áll egy 18 méter magas fakard). Koppány a harcban életét vesztette, testét felnégyeltették, és a négy legfontosabb vár kapujára, Győrbe, Veszprémbe, Esztergomba és Gyulafehérvárra tűzték elrettentésképp.
István azonnal közeledni kezdett a pápasághoz, hogy elérje országa krisztianizációját. II. Szilveszter pápa koronát adott neki, 1000 karácsonyán királlyá koronázták, és az új Magyar Királyság ezzel belépett az európai keresztények sorába. Istvánnak intézkedéseket kellett hoznia, amivel biztosítja az emberek hittérítését. Sok esetben ezek rendkívül szigorú és véres rendeletek voltak, amikkel szintén nem nyert túl sok támogatót az egyszerű emberek körében. Gondoljunk csak bele! Egy sztyeppei nomád nép szokásai, egy kiforrt életforma, hitvilág, amit az embereknek egyszerre el kellett felejteniük egy olyan vallásért és nyelvért (latin) cserébe, amit ők nem is akartak. Istvánnak először is le kellett számolnia az erdélyi Gyulával, saját vérrokonával, aki nem támogatta a kereszténységet. Számos belháború várt rá, mire valójában minden magyarok ura lett. István király püspökségeket és érsekségeket hozott létre, illetve elrendelte, hogy minden 10 falu építsen templomot, és tartsa el annak papját, az emberek számára kötelezővé is tette a vasárnapi misére járást. Sok hasznos törvény is született, ami bünteti a bűncselekményeket és hasonlók, de mindemellett üldözték azokat, akik pogány szertartásokat űztek, illetve a táltosokat és boszorkányokat is, akik mindaddig a nép megbecsült, fontos tagja voltak. A magyarok traumaként szenvedték el mindezt.
Az István a király rockopera kiváló, szórakoztató gyorstalpaló
Bár az egész folyamatot István király már nem tudta befejezni, a sikereit már ő maga is megünnepelte a Magyar Királyság törvénynapjaként, melyet Nagyboldogasszony ünnepére, augusztus 15-ére jelölt ki. Ezen a napon hívták össze a Királyi Tanácsot, ahol bevezették az új törvényeket. Az ünnep azóta rengeteg változáson ment keresztül. Elsőként Szent László király keze által, aki kezdeményezte István szentté avatását 1038-ban, VII. Gergely pápa jóváhagyásával ez meg is történt. Később Nagy Lajos egyházi ünneppé nyilvánította, Mária Terézia pedig nemzeti ünneppé. A kommunista rendszer alatt persze nem ünnepelhettük keresztény ünnepként, így az új kenyér napjának neveztük, a rendszerváltáskor pedig végül ismét nemzeti ünneppé válhatott.
Úgy gondolom, fontos emlékeznünk mindarra, ami az államalapításkor végbe ment. Emlékezzünk arra, hogy István király, és az ő édesapja, Géza fejedelem mit követett el a magyar nép biztonságáért, még ha azt kemény módszerekkel tette is. Hálát érdemelnek. És emlékezzünk a magyar népre, az őseinkre, akik ezt elszenvedték, de kibírták, és lépésről lépésre azokká formálódtak, akik ma vagyunk. Mert nélkülük ma nem lennénk itt.
