Anyu, de tényleg nem kaptunk leckét ma – avagy a bizalom kérdése a gyerekkel való kapcsolat során

2021. okt. 18. Bálint Ildikó

Bizonyára neked sem kell bemutatni, hogy milyen speciális képességei vannak a gyerekeknek egy bizonyos kortól, hogy megpróbáljanak kisebb-nagyobb füllentéseikkel becsapni. Sokszor már addigra mire kimondják, el is árulják magukat, hogy nem mondanak igazat. Máskor nehezebb bizonyítani, hogy igaz-e, amit mondanak, vagy sem. Hogyan tudjuk elérni, hogy minél többször igazat mondjanak és megbízhassunk egymásban?!

Hogyan tudjuk kialakítani a bizalmi viszonyt

A bizalom kiépítése sokszor nem könnyű, pedig úgy tartják, hogy a gyerekek, mikor megszületnek, még rendelkeznek egy ősbizalommal vagy nevezhetjük feltétel nélküli szeretetnek is a szüleik irányába.

A konfliktusok a szülő-gyermek kapcsolatban – valljuk be őszintén – elkerülhetetlenek. A kérdés az, hogy hogyan tudjuk feloldani ezeket a konfliktusokat, hagyjuk, hogy maguktól lecsillapodjanak és nem veszünk róluk tudomást, vagy megfontoltan kezeljük őket. Arra kell törekedni, hogy ne maradjanak senkiben negatív érzelmek, mert azok hosszú távon nagyon feltudnak gyűlni.

A bizalmi viszony kialakulásához az az első lépés, hogy mindig megbeszéljük a problémákat. És itt bátran kijelenthető, hogy a szavaknak varázsereje van. Használjuk hát minél többet és beszéljünk meg mindent!

A másik, amivel a bizalmi légkört megteremthetjük, ha minél kevesebbet nyaggatjuk a gyereket. Ne vonjuk mindig kérdőre, ha nem csinált meg valamit vagy nem jól csinált meg valamit. A titok nyitja ebben az esetben a pozitív megerősítésben rejlik. Vagyis, ahelyett, hogy negatív megerősítésekkel sulykolnák – például: „már megint nem ágyaztál be” – inkább vegyük észre: „de szépen megigazítottad az ágyadat”.

Minden kornak megvannak a maga kihívásai, mind nekünk, mind gyermekünknek. Próbáljuk meg ezeket a nehézségeket úgy áthidalni, hogy közben ne hagyjuk kialudni az ősbizalom lángját közöttünk.

Próbáld meg – korának megfelelően – mindig felruházni kellő bizalommal, úgy hogy ezt megfelelően kommunikálod is felé. Ne csak légből kapott szavak legyenek, hanem tegyél is érte. Ha már iskolás, akkor adj neki teret, hogy önállósodjon. Engedd el egyedül a közeli boltba, vagy egy délutáni foglalkozásra az iskolába. Érezze, hogy bizalmat szavazol neki és akkor cserébe ő is megfog tisztelni a bizalmával.

Ha még kisebb, akkor nyilván a korának megfelelő módon tudsz neki bizalmat szavazni. Bevonhatod a házi munkába, kérd a segítségét, amiben csak tudod. Osszál meg vele olyan fontos információkat, amik (még ha számodra evidensek is), neki nem biztos, hogy azok. Például te tudod, hogy mi miért történik most éppen a családban (legyen az egy építkezés, egy költözés, egy új családtag, bármi) az ő számára azonban korántsem biztos, hogy minden egyértelmű. Beszélgess vele a változásokról, kérd ki a véleményét. Érezze, hogy a közösség teljes jogú tagja, akinek számít a véleménye, van beleszólása a dolgokba.

A bizalom kiépítése sokszor nem könnyű és igen fáradtságos munka. De hosszútávon biztos, hogy jó befektetés, mert amikor gyermekeink felnőnek, mernek majd hozzánk fordulni és nem elzárkóznak tőlünk a problémáikkal. Így ne hagyjuk veszni a lehetőséget, amely gyermekkorban még adott, hanem kezdjük el kiépíteni a kölcsönös bizalmat.