A tudásból sosem elég!

2020. aug. 13. Szűrös Ivett

„A nemtudás nem azonos a tudatlansággal. A tudatlanság orvosolható tanulással, a nemtudás érzése viszont annál erősebb, minél többet tudunk. Sokat kell tanulni ahhoz, hogy elérjük a termékeny nemtudás állapotát.”

Mérő László

A világ, s vele együtt az emberek is változnak. Az, hogy ez a változás, milyen irányba halad persze már más kérdés.

Sokszor, sokak szájából hallani azt, hogy régen minden sokkal jobb volt. Ez a „régen” nagyjából a kétezres évek elejéig tartott. Bár akkoriban magam is gyerek voltam, mégis ha visszagondolok, akkortájt kezdtek el a dolgok valahogy más irányba menni…

Az Y generáció tagjaként elképedve tapasztalom a mai kis- és nagyiskolások, a kamaszok és a fiatalok hozzáállását a tanuláshoz, a velük egykorúakhoz, a saját szüleikhez, az idősebbekhez és úgy általában az élethez. Az egyik legelszomorítóbb az a fokú tudatlanság, ami társadalmi helyzettől függetlenül jellemző a tanulást hanyagoló felnövekvő, illetve felnőtt életet kezdő nemzedékre. Sokan közülük nem tudják leolvasni az analóg órát, nem tudnak fejben számolni, nem megy a mértékegységváltás. Csak néhány a hiányosságok közül, ami például egy idősebb, nyolc elemit végzett egyszerű (paraszt)embernek nem, de egy mai gyermeknek nehézséget okoz.

Sajnos sok esetben a szülőknek nincs elég ideje az utódokra, így örülnek, ha azok iskola után nem csavarognak, hanem otthon lefoglalják magukat. Azt persze már nem ellenőrzik, hogy mivel. A gyerekek korlátozás nélkül használhatják az okos eszközöket, ami akár függőséghez vagy egyéb problémákhoz vezethet.

Természetesen nagyon fontos, hogy a fiatalok és az idősek is haladjanak a korral, senki ne legyen digitális analfabéta, hiszen előbb vagy utóbb, de mindenkinek át kell állnia az online ügyintézésre. Az iskolát és a tanulást mellőző gyermekek azonban szinte egész napjukat internetezéssel töltik. Az órák közötti szünetekben, sőt gyakran az órákon is mobiloznak, majd hazaérve bezárkóznak a szobájukba, hogy a négy fal között éljék tovább online életüket. Persze mindig vannak kivételek. Megfelelő egyensúlyt találni a tanulás, a sport, a barátokkal és a családdal való időtöltés, valamint az internetezéssel töltött idő között azonban nem könnyű. A szülői példa és nevelés nagyon sokat számít. Egy kisgyermek ugyanis érdeklődő és kíváncsi. Azért, hogy ez a későbbiekben is így maradjon, nem elég leültetni a TV vagy a számítógép elé. Játszani és beszélgetni kell vele, válaszolni a kérdéseire, később pedig, ha iskolába megy, akkor segíteni neki a tanulásban.

Bármennyit is változik a világ, csak az az idő ne jöjjön el, amikor a kíváncsiság és a tudásszomj kihal az emberekből.