
2022. nov. 21. Farkas-Csamangó Tekla
A szexualitás témája, kissé misztikus, túlromantizált és fenséges, vagy éppen bűnös vétségnek beállított mivolta mindig is az emberi faj központi kérdése volt. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy beszélni róla sokszor kellemetlen. Főleg akkor, ha gyerekeket vagy tiniket szeretnénk felvilágosítani. Vajon mennyire hasznos az otthoni szexuális felvilágosítás, és mit kellene szem előtt tartani, hogy hatásos legyen?
A felnőttek számára nagyon nehéz feldolgozni ezt a témát, okosan megnyílni a gyermekek előtt, amikor eljön az ideje, pedig még nehezebb. Hiszen nem tudják, hol kezdjék, vagy mit közvetítsenek csemetéjük felé. Ám, ha megfelelő figyelemmel kísérik gyermeküket, a feladat könnyebb, mint hinnék. Mert a gyerekek már kicsi koruktól kezdve érdeklődnek testük, mások és a szexualitás iránt. Persze eleinte gyermeknyelvükön, ártatlan módon. Ilyenkor ugyancsak ezen a nyelven kellene válaszolni nekik, és belátni, hogy valójában a testünkben és a szexualitásban nincsen semmi rossz.
Amennyiben sikerül áttörni saját, sokszor negatívan és hibásan rögzült gátjainkat, a gyerekek is belenőhetnek a szeretetbe, szexualitásba otthon. Így nincs is ok azon gondolkodni, vajon kell –e az a bizonyos „nagy beszélgetés”. Mindennek ellenére számtalan akadálya lehet a harmonikus szexuális nevelésnek.
A szülők kapcsolata sem ideális
Mire családalapításra kerül a sor rengeteg ember telis-tele van sebekkel és bizonytalansággal. Olykor nem is tudnak kiegyensúlyozott kapcsolatot kialakítani a partnerükkel, és rettegnek attól, hogy a gyerekük majd hasonló szituációba bonyolódik. Ám a nyíltság még mindig jobb, mint a hidegen fenntartott látszat.
Még, ha a szülők viszonya nem is a legjobb, akkor is van esély, hogy a gyerek egészségesnek lássa a partnerkapcsolatokat és a szexualitás kérdését. Ehhez azonban egymás iránti tiszteletre és elfogadásra van szükség.
Elkésik a szexuális felvilágosítás
Amikor anya és apa azt hiszik, szemük fénye még bőven ráér a témával foglalkozni, rendszerint elkésik a felvilágosítás. Hiába gondolnak arra, hogy egyszer majd rá kell térjenek a dologra. A gyerekek általában sokkal hamarabb tájékozódnak és többet tudnak, mint ahogy azt a felnőttek vélik.
Már ovisokkal, kisiskolásokkal érdemes nyíltan kommunikálni, habár nekik természetesen még felesleges fogamzásgátlásról magyarázni. Ám, ha kérdeznek, nem okos döntés elbagatellizálni a helyzetet. A „Gólya hozza a kisbabát” vagy a „Kicsi vagy még az ilyesmihez” mondatok csak aláássák a bizalmat, és arra sarkallják a lurkókat, hogy a barátaiktól hallott „rémtörténeteknek”, a filmekből vagy az internetről elkapott kétes és homályos információknak higgyenek. Ami bizony rossz irányba is terelheti a szexuális fejlődésüket.
Az iskolára marad a szexuális nevelés
Jóllehet sok szakember és fórum hangsúlyozza, hogy a szexuális nevelés és felvilágosítás nem az iskolában kezdődik, sajnos nagyon sokszor rá hárul ez a feladat. Ám az oktatásnak erre se kapacitása, se jól kiépített módszere nincsen. Mert a tankönyvek a nemi szerveket, az aktus biológiai hátterét és esetleg az előforduló betegségeket vázolják nagy vonalakban. Egy-egy iskolai, védőnői vagy osztályfőnöki beszélgetés pedig inkább a veszélyekre, a fogamzásgátlásra, a nem kívánt terhességre és más egyéb félelmetesnek hitt helyzetekre tér ki. Amik ugyan fontosak, mégsem adnak jó alapot a gyerekeknek, hogy ha eljön az első együttlét pillanata, az valóban érzelmekre építő és pozitív, valamint tudatos legyen.
Pedig a fiataloknak igenis szüksége van a megerősítésre, hogy tisztán lássanak. Vagyis arra, hogy tudják, a szex nem valamiféle testi kötelezettség, hanem egészséges esetben, egy harmonikus, érzelmekkel teli kapcsolat felelősségteljes kiteljesedése. Ehhez elengedhetetlen a szülői szeretet, az odafigyelés, és nem szabad mindent az iskolára hagyni.
Mit, mennyit és hogyan?
Ezek után jogos kérdés, mit, mennyit és hogyan? Tömören megfogalmazva a választ: mindig annyit és azt, amit a gyermek saját tapasztalatainak, érdeklődésének és életkorának köszönhetően képes befogadni. Ehhez persze ismerni kell az adott gyerkőcöt, ám a reakciói sok mindent elárulnak.
Emellett akár a beszélgetős felvilágosítás variációját, akár a fokozatos, észrevétlenül belenövős nevelést választjuk, szülőként vagy gyerekekkel sok időt töltő felnőttként, azt gondolom, nem maradhat el a tisztelet, a szeretet és a saját akarat hangsúlyozása sem a szexualitás kapcsán, sem pedig az élet más területein. Hiszen csak akkor teszünk jót, ha vigyázunk egymásra és magunkra.