2022. szept. 15. Bálint Ildikó
Te is jártál már úgy, hogy nagyon felbosszantott a gyermeked tanárának a viselkedése? Sőt, annyira felbosszantott, hogy arra az elhatározásra jutottál, hogy nem ülhetsz tovább tétlenül, hanem szembesítened kell a problémáddal a pedagógust. De mikor van jogunk “kiosztani” a pedagógust vagy hogyan hozhatunk konstruktív megoldást?
Az iskola, mint elsődleges szocializációs színtér
Az iskola nagyon fontos nevelés-oktatási feladatot lát el és jelenleg Magyarországon 16 éves korig kötelező. Ez azt jelenti, hogy jó 10 évig akármi történik, el kell fogadnunk az iskolai szabályokat és az arra vonatkozó hierarchiát.
Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent mind az iskola, mind az ott tanítók megbecsülése. És ez nem csak anyagi téren igaz, hanem társadalmilag, szemben a korábbi nagy tekintélyükkel. A megnövekedett feladatszám, a rengeteg túlóra, az adminisztrációs terhek, mind-mind felelősséget és plusz munkát osztanak ki a pedagógusokra, ami könnyen vezethet munkahelyi kiégéshez náluk. Sok szülő mégis azt várja el az iskolától, hogy átvegye a szülőktől azokat a feladatokat, amelyeket egyébként a családnak kellene betöltenie.
Ugyanakkor ott vannak azok, akik nem szeretnék, ha a családi életükbe beleszólnának. Egyenesen felháborodnak azon, ha az iskola akarja megtanítani a gyermeküket azokra az értékrendekre, értékekre, amelyek a szülők felelőssége kellene, hogy legyen.
Kinek a feladata az, hogy a gyereket nevelje? Ez az egyik leggyakoribb konfliktus, ami a szülők és a pedagógus között kialakulhat, sajnos a mai napig nincsenek pontosan leszögezve az elvárások. Emellett még számos nézeteltérés okozhat konfliktust, amelynek feloldása sokszor nem egyszerű. Sokszor léphetnek fel kommunikációs problémák vagy az információáramlás hiánya. Ezen az segíthet, ha igyekszünk minél többször kapcsolatba lépni és itt nem a felszínes beszélgetést értve, hanem az őszinte, nyílt kommunikációt.
Milyen megoldások vannak, ha konfliktus alakul ki a tanár-szülő között?
- Mindkét félnek arra a megoldásra kell törekedni, amely a gyermek érdekeit szolgálja. Félre téve minden önző, egyéni érdekeket alátámasztó indokokat.
- A szülőnek is el kell ismerni a tanárt, mint szaktekintélyt, de a tanárnak sem szabad lekezelni a szülőt.
- Az iskola, az osztály egy közösségi tér, így csak olyan megoldás fogadható el, amely az adott közösségben senkinek az érdekeit nem sérti
- törekedni kell a win-win megoldásra, mert azzal megelőzhető, hogy egy újabb konfliktus bukkanjon fel
Az érzelmi intelligencia és az empátia sarkalatos pontjai a konfliktusok feloldásának.
Szekszárdi Ferencné, aki a szülő-pedagógus közötti konfliktusok szakértője is így fogalmazott:
„A pedagógus és a szülő partnerkapcsolata, tehát az egyenrangúságon alapuló, egymásra odafigyelő, kölcsönös empátiát tartalmazó viszonya a hatékony nevelés alapfeltételei közé tartozik.”
Szülőként és pedagógusként is fontos a példamutatás, mert a gyerekek a jövőben az általunk mutatott példából fognak merítkezni és ha mi hangosan ítélkezünk, ahelyett, hogy a békés megoldást keresnénk, akkor ő is így fog állni az életében a konfliktusokhoz.
