2021. máj. 15. Lebán Csenge
Több népcsoport történetének is szerves részei a lovak, hiszen évezredek óta háziasítják őket, mégis talán nem túl erős azt állítani, hogy a magyar nemzet áll a legközelebb hozzájuk.
„Bölcs embernek ló való, mert lóvá tesz az ember, és emberré a ló”
Idézet: Jókai Mór
Nincs még egy mondat, ami ennyire egyszerűen és tisztán írja le az ember, valamint a ló mindenkori kapcsolatát.
Az iskolában még azt tanítják, hogy az ősmagyarok az Urál hegység túlsó oldalán élő, finnugor törzshöz tartozó vadász-halász nép voltak, és a vándorlás kezdetekor délebbi népektől ismerték meg a lovakat. Ezeket a feltevéseket azonban egyre erősebben döntik meg azok a valószínűbbnek tűnő teóriák, miszerint a magyarok már jóval Krisztus előtt ismerték a lovakat. Sőt, részei voltak a nomád lovas életmód kialakulásának és már a Kárpát-medencébe is lóháton érkeztek. Ez a nemes állat pedig végigkísérte népünk történelmét, honfoglaláskor, kalandozáskor, háborúkban, megszálláskor és mindenkor, egészen a mai napig.
Ha ez nem lenne elég magyarázat arra, hogy miért érez rengeteg ember vonzalmat a lovak irányába, fontos megemlíteni, hogy milyen hatást is gyakorol a ló jelenléte egy átlagos emberre. Ennek a fenséges jószágnak a megjelenése elképesztő energiát sugároz, szinte emlékeztet minket a természet csodájára. A vágtázó ló látványa felszabadít, inspirál minket, alig találunk lenyűgözőbbet nála. Mindeközben jó közérzet fog el bennünket, közelségük által gondtalanná válunk.
Rendkívül intelligens és empatikus állatok. Mindenkit a maguk valójában látnak, közölnivalójukat azon nyomban kifejezik és csakúgy, mint a kutyák, képesek felismerni az ember érzelmeit. Képesek különleges bizalmi kapcsolatot kiépíteni az emberrel, akihez aztán feltétel nélkül ragaszkodnak. Ezzel együtt képesek rabul ejteni az embereket, akik aztán ugyanúgy ragaszkodik őhozzájuk. A szemükbe nézni és megérinteni őket egy külön életérzés, ami semmihez sem hasonlítható, arról nem is beszélve, hogy mennyire megnyugtató kilovagolni. Csak te és ő az anyatermészetben, ahol nincsenek gondok és negatív energiák.
Nem véletlen, hogy napjainkban egyre nagyobb a kereslet a lovasterápiára. Az állatokkal való foglalkozás köztudottan elősegíti egyes betegségek gyógyulását, kezelését, és erre a legalkalmasabb állat nem más, mint a ló. Ez a fajta terápia nem merül ki a lógondozás figyelemelterelő és stresszoldó hatásaiban, hiszen az ember és a ló mögött sok ezer év együttműködés áll. Sorsuk szinte egybefonódott. A lelki kapcsolat mellett jelentős a lovaglás közbeni fizikai hatás is, amikor az ember teste együtt dolgozik, együtt mozog, összhangban a ló testével. Így elmondható, hogy a lovasterápia igen tág tárgykörébe a pszichés és a fizikai kezelés is beletartozik. A terápiát igénybe vevők körében megfigyelhető a törzsizmok és egyensúlyérzék fejlődése, mozgáskoordináció javulása, ezáltal az állóképesség stabilizálódása. Az agyban megváltozik a figyelem és a gondolkodás, fejlődik a motiváció, erősödik az önbizalom, és ami a legfontosabb, fokozódik az életöröm érzése.
A lovassportok a hadviselésben fontos felkészítő kiképzésekből alakultak ki, melyek a lovak ügyességét, képességeit fejlesztették. Mára azonban rengeteg ember szórakozását szolgálják a különféle lovakkal űzött sportok, van aki azt vallja, hogy a lótenyésztés egy speciális formájának tekinthető. Számtalan lovas sport közül választhatunk: díjugratás, díjlovaglás, fogathajtás, lovastorna, lovastusa, lovaspóló, lovasíjászat. Mindegyik sport nagyszerű, ki-ki megtalálhatja a maga számára ideálisat. Persze, különösen előnyös azoknak a sportszellemű embereknek, akik bolondulnak a lovakért.
Kedvtelésből, terápián, versenyzéskor vagy bármilyen célból is vagy lovak társaságában, egészen biztosan pozitív hatással lesz rád. Mindenkinek ajánlott és érdemes kipróbálni, hiszen a legcsodálatosabb jószág felemelő társasága nincs korhoz és nemhez kötve. Bárki megtalálhatja közelségükben a szeretetet és a boldogságot.
