2021. márc. 27. Diós Anita
Természetes, hogy a gyermek születésével sok minden átértékelődik az emberekben és a legtöbben ebben az időszakban a lehetséges kockázatokat is a messzemenőkig számításba veszik. A felelősségteljes gondolkozás persze nem a rettegésben merül ki, hanem abban, hogy átlássuk és kezeljük azokat a helyzeteket, amelyek esetlegesen valós veszélyt rejtegetnek, ellenben tiszta szívből örülhessünk azoknak, amelyek boldogságot hoznak a mindennapokba.
A háziállatok jelenléte az egyik olyan pont, ahol tudatosságra lesz szükség annak érdekében, hogy a gyermek a szőrös, tollas, pikkelyes lakótársaiból lehetőleg csak a szépet és kedveset ismerje meg, miközben maguk az állatok is a saját kis életterükben, biztonságban élhetnek tovább.
Egyes esetekben már a várandósság alatt kételyek ütik fel a fejüket – néhány kismama például a család macskájára kezd egyfajta veszélyforrásként tekinteni, lévén, a cicák a toxoplazmózis kórokozójának terjesztői lehetnek.
Az esetek döntő hányadában ugyanakkor teljesen alaptalan ez a félelem, hiszen a kórokozóval egyfelől sokkal nagyobb eséllyel futhatunk össze a mosatlan gyümölcs, zöldség fogyasztása révén is, mint a saját macska közvetítésével. Ez viszont csak az első érv volt – tudni kell azt is, hogy a magzatot kizárólag akkor veszélyezteti a toxoplazmózist okozó parazita, amennyiben a kismama szervezete először a várandósság alatt, vagy az azt megelőző három hónapban találkozik vele. A fertőződés megelőzéséhez fontos, hogy a leendő anyuka mindig alaposan átsült és átfőtt ételeket egyen (a steak és hasonló, kevéssé átsült húsfélék is veszélyt jelenthetnek), lehetőleg olyan zöldségeket fogyasszon, amelyek alapos megmosása megoldható, s ne érintkezzen macskaürülékkel. Az aggodalmak elkerülése végett lehetőség van szerológiai vizsgálat elvégzésére is, amely során megerősítést nyerhet, hogy az anya fertőződött-e a parazitával, s többnyire a fertőződés időpontjára is következtetni lehet az eredményekből.
Noha a parazitának minden melegvérű állat köztigazdája lehet – akárcsak maga az ember –, mégsem kell attól tartanunk, hogy más kedvencek is esetlegesen fertőzhetnek, hiszen míg a macska ürülékével terjeszti a parazitát, más állatok esetében kizárólag az jelent kockázatot, ha nem megfelelő hőkezelés után fogyasztjuk a húsukat. (S valljuk be, ilyesmitől a házi kedvenceinknek aligha kell tartania.)
A cica tehát maradhat – a kérdések sorát azonban itt mégsem zárhatjuk le egyelőre. Különösen fontos ügyelni arra, hogy mire a baba megérkezik, az otthont úgy alakítsuk át, hogy a kedvencek számára is legyen egy saját kis tér, amelyet ők továbbra is biztonságosnak érezhetnek, és előre végig kell gondolni azt is, hogy milyen új szabályokat állítunk majd fel.
Nem lehet csak úgy sebtében bemutatni a babát a háziállatoknak. Lehetőleg először csak fokozatosan engedjük azt az állatoknak, hogy a közelben legyenek, amikor a baba is jelen van, így idővel megszokják az új családtag jelenlétét és nem lesz számukra túl hirtelen a változás.
Felügyelet nélkül soha ne hagyjuk – még rövid időre sem! – az állatokat és a babát, hiszen még egy macska, vagy vadászgörény is képes komoly sérülést okozni az újszülött, sőt, akár a már nagyobbacska baba számára is.
Amikor a gyermek elég nagy ehhez, tanítsuk meg neki, hogyan bánhat az állatokkal! Ne engedjük neki, hogy nyúzza, bántsa az állatokat. Sőt, ha már elég idős hozzá, érdemes bevonni a kis kedvencekről való gondoskodás feladataiba is.
Azzal, hogy a kutyát miként érdemes hozzászoktatni az új helyzethez, a folytatásban foglalkozunk majd, de addig is, bátorításként álljon itt, hogy milyen pozitív hatásai lehetnek annak, ha egy gyermek háziállatok társaságában cseperedik.
- Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy azok a gyerekek, akik háziállatokkal körülvéve nőnek fel, kisebb eséllyel lesznek allergiásak. Egy 2017-es tanulmányban e mögött részben azt a mechanizmust azonosították, hogy az állatok jelenlétével a gyerekek mikrobiótája (a szervezetükben élő, zömmel jótékony baktériumok érzékeny rendszere) megváltozott, így ellenállóbbá téve őket az allergiával, az esetleges elhízással szemben is. Más kutatások szerint a tanyákon, még több állat mellett felnövő fiatalok esetében még inkább jellemző az allergiával szembeni „ellenállóság”.
- Egy 2015-ös tanulmány szerint azok a gyerekek, akiknek kutyájuk, esetleg valamilyen más házi kedvencük van, kevesebb stresszt élnek meg. Ez összecsenghet azokkal a további kutatásokkal is, amelyek során azt dokumentálták, hogy saját kutyájuk jelenléte mellett a gyerekek a stresszt okozó szituációkban is higgadtabbak tudtak maradni. Nem véletlen, hogy bizonyos terápiás kutyákat kifejezetten azért alkalmaznak oktatási, nevelési közegben, hogy így segítsék a szorongó gyerekek beilleszkedését, vagy akár az olvasási nehézséggel küzdő lurkók „lámpalázának” elcsitulását.
- A kutyák, lovak sportosabbá, fittebbé is tehetik a máskülönben a testmozgásra kevéssé motivált gyerekeket, hiszen a kutyát sétáltatni kell, a lovaglás pedig egy sokféle mentális és fizikai fejlesztő hatással bíró mozgásforma.
- Több tanulmányban is részletezik, hogy a házikedvenc tulajdonosok szociális készségei gyakran jobbak, mint azoké, akiknek nincsenek háziállataik. Érdekesség, hogy egy 2014-es tanulmányból kiderül még az is: a háziállat-tartók párkapcsolatai is erősebbnek és tartósabbnak bizonyulnak, mint azok kapcsolatai, akik nem tartottak semmilyen kisállatot.
- Felelősségre és gondoskodásra taníthatjuk a gyereket azáltal, hogy bevonjuk őt az állatról való gondoskodásba.
Mindezek fényében bátran állíthatjuk, hogy kellő odafigyelés mellett a háziállat-tartás a családban, akár gyerek(ek) mellett is egy örömteli, sok tekintetben pozitív, és nem kevéssé lélekmelengető dolog lehet, amelyet kár volna kihagyni.
